From My wiki

1 A sztori: a politikai ekvivalencia terjedese az ember tortenelmeben
2 Meta
3 Tortenelmi fejlemenyek idorendben
4 Politikai ekvivalencia terjedese logikai rendben
5 Tortenelmi fejlemenyek kombinacioja az allamkozi allam koraban 1648.10.24 - 2001.09.11
6 Jovokep-alternativa I: Allamok jovokepe 2001.09.11 -
7 Jovokep-alternativa II: The United Persons jovokepe 2008.08.27 -
8 Amit a kozepkorbol tanulhatunk: Univerzalis es lokalis frontok es diagnozisok

A sztori: a politikai ekvivalencia terjedese az ember tortenelmeben

E dolgozat a politikai ekvivalencia --- mint ügynökök kooperációjának belső és külső rendje --- terjedésének sztorija az ember történelmében.

A dolgozat módszertanát, benne a "sztori" státuszát lásd a Módszertan c. fejezetben.
Az 'ügynök'-öt alapfogalomnak tekintjük, ahol az emberek ügynökök, de az ügynökök nem feltétlenül emberek: pl. az államok is ügynökök, lásd a dolgozat logikai alapjait tárgyaló fejezetben,
ahol azt is tisztázzuk, hogy az ekvivalencia, amelyet teljesen matematikai fogalomként definiálunk és használunk, nem azonos az egyenlőséggel, különösen pedig annak politikai fogalmával.
A dolgozatban feltételezzük (nem látjuk be), hogy a kooperáció (ugyancsak nem specifikált) előnyökkel járhat az abban résztvevő ügynököknek. A kooperációval kapcsolatos irodalommal kapcsolatban lásd a zotero.org/mazsa/items gyűjtemény Cooperation könyvtárában lévő alkönyvtárak irodalmát.

A dolgozat során a sztori kifejtéséhez szükséges új fogalmakat vezetünk be.

Ismertetjük továbbá a határpontjait a sztori következtében előálló alábbi új történelmi periodizációnak:

- 1555.09.25: a kétrészes partíciók kora (az Augsburgi Cuius regio, eius religio alapú békéig); ezen belül
- - IE621: a kétrészes partíciók politikai alkotmányozás előtti kora (Dracon alkotmányáig)
- IE621 - IE133: a kétrészes partíciók politikai alkotmányozáskori kora (Tiberius Gracchus meggyilkolásáig)
- IE133 - 1555.09.25: a kétrészes partíciók politikai alkotmányon kívüli kora
1555.09.25 - 2001.09.11: a többrészes partíciók kora (a World Trade Center lerombolásáig); ezen belül
- 1555.09.25 - 1648.10.24: a többrészes partíciók államok előtti kora (a Westfáliai békéig)
- 1648.10.24 - 2001.09.11: az államközi államok kora; ezen belül
  - 1648.10.24 - 1791.12.15: az államok alkotmányos emberi jogok előtti kora (a Bill of Rights az alkotmány részekénti hatályba lépéséig)
  - 1791.12.15 - 2001.09.11: az államok emberi jogok alkotmányozásakori kora
2001.09.11 - : a nem szükségszerűen particionált egységek kora; ezen belül
- 2008.08.27 - : a személyek mint személyek kora (a United Persons megalapításáig; ennek státuszával kapcsolatban lásd a Szeparálhatóság igénye c. fejezetet.)

A kooperáció

anyagi alapjaként a pénzbeli adózás elterjedését,
ellentettjeként pedig a hadviselést, mint konfliktust azonosítjuk.

Az emberek

többi emberről leválasztott (az emberiséget két részre, "ránk" és "rájuk" particionáló) részén belül intézményesített kooperációt a polgárok politikai ekvivalenciáját (ti. "mi" ekvivalensek vagyunk egymással, és "ők" is ekvivalensek egymással, de nem velünk) intézményesítő politikai alkotmányozásnak tulajdonítjuk,
kettőnél több részre való particionálása következtében előálló részek közötti intézményesített kooperációt pedig éppen az e részek politikai ekvivalenciáját eredményező partíciónak tulajdonítjuk, amely partíció a múltban az államokat és az embereket (itt nem polgárokként, hanem emberekként) mint ügynököket intézményesítette, ezáltal lehetővé téve, hogy ügynökökként egymás között maguk is politikai alkotmányozást intézményesíthessenek.

E sztori természetes folyománya és része, hogy megvizsgáljuk:

a Konferencia előadásaiból (egyelőre Vitányi,2010 témafelvezető dolgozatából) levonható tapasztalatokat, feldolgozva, hogy milyen tanulságokat vonhatunk le a középkorról a jelenre vonatkozóan, valamint hogy
mi a jövő explicit képe: hogyan képzeljük el és alakítjuk a politikai ekvivalencia jövőbeni intézményesülését.

Ez utóbbi kérdés explikálása megítélésem szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy a Kutatásban vállalt, és annak során módosuló munkámat tisztességgel elvégezhessem.

A konzultációk és ankétok során módosult munkamegosztás szerint a munkát gyakorlatilag ott kezdem el, ahol Vitányi,2010 abbahagyta:

Mi következik ezután? Merre halad a új modernitás? [...] a [...] kérdés [...] helyét most csak rendszertanilag kívánom jelezni. Itt és most nem vállalkozhatunk még a lehetséges alternatívák, még kevésbé a velük szemben kialakított álláspontok felvázolására. [...] A kérdés tárgyalása [...] kívül esik lehetőségeinken. Olyan összefüggések vizsgálatába kellene belebocsátkozni, amelyek nem tartoznak most vállalt témánk körébe. [Vitányi,2010: 21]

Tortenelmi fejlemenyek idorendben

E fejezetben az általunk meghatározónak tartott történelmi fejlemények (olyan nóvumok, amelyek a történelemben hivatkozható módon először fordulnak elő) egy részét vesszük számba.

Tehát nem az összes általunk fontosnak tartott történelmi fejleményről beszélünk, hanem csak azokról, amelyekre (sztorink szempontjából) úgy tekintünk, hogy azok

a jövőjükre is, és egyben
a jelenben is érdemben hatnak.

Nem foglalkozunk tehát a történelmileg érdekes, de jelenleg már "lejárt" vagy "kifutott" fejleményekkel.

Ezeket a történelmi fejleményeket e fejezetben időrendben mutatjuk be.

Kooperacio anyagi alapja: Penzbeli adoztatas terjedese IE2378 -

Penz es penzbeli adoztatas fogalma

Két koncepcióról tudunk a pénzbeli adóztatás kialakulásával kapcsolatban.

Az egyik szerint (amely a kialakulással kapcsolatban a pénz elsődlegességét hangsúlyozza az adóztatással szemben) a pénz (mint az elszámolásra széles körben használt áru) a barter megkönnyítése érdekében alakult ki, ami aztán a hierarchikus, funkcionálisan differenciált politikai egységek létrejötte után maga után vonta a pénzbeli adóztatás kialakulását is.

Arról, hogy távolsági kereskedelem a vadászó-gyűjtögető csoportok korában is létezett, lásd: Buzan-Little,2000: II. részt.
Az, hogy a pénz a barter megkönnyítésének funkciója miatt jött létre, elterjedt szemlélet, egyszerű leírását lásd pl.: Rothbard,1963(1990): II. rész.

A másik koncepció szerint (amely a kialakulással kapcsolatban az adózás elsődlegességét hangsúlyozza a pénzzel szemben) maga az adóztatás (és a büntetés) hozta létre a pénzt. Davies,1994(3rd ed. 2002):

[...] barter was not the main factor in the origins and earliest development of money.

Many societies had laws requiring compensation in some form for crimes of violence, instead of the Old Testament approach of "an eye for an eye". The author notes that the word to "pay" is derived from the Latin "pacare" meaning originally to pacify, appease, or make peace with - through the appropriate unit of value customarily acceptable to both sides. A similarly widespread custom was payment for brides in order to compensate the head of the family for the loss of a daughter's services. Rulers have since very ancient times imposed taxes on or exacted tribute from their subjects. Religious obligations might also entail payment of tribute or sacrifices of some kind. Thus in many societies there was a requirement for a means of payment for blood-money, bride-money, tax or tribute and this gave a great impetus to the spread of money.

Objects originally accepted for one purpose were often found to be useful for other non-economic purposes and, because of their growing acceptability began to be used for general trading also, supplementing or replacing barter.

Thus the use of money evolved out of deeply rooted customs; the clumsiness of barter provided an economic impulse but that was not the primary factor. [Davies 3rd ed. online]

Pénzen mindkét esetben az adott funkciókat betöltő árut értjük, Rothbard,1963(1990) szellemében:

Eventually, one or two commodities are used as general media—in almost all exchanges—and these are called money.

Historically, many different goods have been used as media: tobacco in colonial Virginia, sugar in the West Indies, salt in Abyssinia, cattle in ancient Greece, nails in Scotland, copper in ancient Egypt, and grain, beads, tea, cowrie shells, and fishhooks. (18.p.)

Legkorabbi hivatkozas a penzbeli adoztatasra

A legkorábbi eredeti szöveg, amelyben adókra való utalást találtam, Urukagina dicsőítése:

Praise of Urukagina

1 Since time immemorial, since life began, in those days, the head boatman appropriated boats, the livestock official appropriated asses, the livestock official appropriated sheep, and the fisheries inspector appropriated ....

The shepherds of wool sheep paid a duty in silver on account of white sheep, and the surveyor, chief lamentation-singer, supervisor, brewer and foremen paid a duty in silver on account of young lambs. . .

These were the conventions of former times!

Mivel Ugukarina uralkodását pl. Schreiber-Dán,1988 (15.p.) 2378-2371-ig datálja, hivatkozni tudjuk, hogy IE2378 előtt már létezett pénzbeli adóztatás.

Penzbeli adozatas elozmenyei

Pénzbeli adóztatás nyilván lénygesen korábban is létezett, mint a legkorábbi fennmaradt hivatkozás szerinti IE3. évezred. Mikortól létezhetett?

Szempontunkból közömbös, hogy a fogalmi meghatározásban említett első és/vagy a második kialakulási mód felelt meg a valóságnak: mindkettő a civilizációk kezdetére tenné a pénzbeli adóztatás kialakulását.

Hogy mikor alakult ki az első civilizáció, az a kutatások fényében és kutató definíciója függvényében változik.

A leletekről jó áttekintést nyújt Servello-Do,1974.
Kislev-Nadev-Carmi,1992 IE17.000-re teszi az öntözéses gazdálkodás első bizonyítható jeleit.
A haszonállatok közül először a juhot háziasította az ember, 11.000 éve, IE9000 körül (vö: Pedrosa et al, 2005).
Jacobs,1969 pedig a városok kialakulását a mezőgazdaság kialakulás elé datálja, vö.: Hanson,2010.

E feltételek legalább egyikének kialakulásával nyilván a pénzbeli adóztatás sem várt IE2378-ig, hogy létrejöhessen.

E pénzfogalom alapján bár valószínűsíthető, hogy nemfém (pl. juh) pénzt már a fémpénz előtt is használtak, a tudomásom szerinti első hivatkozás a pénzre, az előző pontban hivatkozott Ugukarina-dicsőítés, a fém és a nemfém pénzt is tartalmazza.

Kooperacio belso rendje: A politikai ekvivalencia terjedese ketreszes particio es nyilvanos alkotmanyozas utjan

A partíció és az ekvivalencia fogalmát lent,
a kétrészes partíció fogalmát pedig még lejjebb, a Mi vs. ők c. fejezetben tisztázzuk.

E fejezetben csak azt tekintjük át, hogy ha "Mi" az alkotmányozás mellett döntünk, az mit jelent pontosan.

Alkotmanyozas fogalma

Alkotmányozás alatt azokat az

írott
törvényeket értjük, amelyek
elvileg garantálják, hogy ügynökök adott osztályának egy része maga is ügynök legyen, képes és hajlandó arra, hogy a közösség előtt álló kérdésekre egy és csak egy közös válasz szülessen.

Vegyük észre, hogy e definíció alapján

nem csupán politikai csoportot konstituálhatunk:
gazdasági csoport, sőt egyén is konstituálható a politikai alkokotmányokhoz hasonló módszerekkel.

Politikai alkotmanyozas fogalma

Politikai alkotmány esetében az alkotmány nyilván olyan "meta-törvények" formáját ölti, amelyek a törvényhozás és a hatalomgyakorlás módjára (benne: korlátaira) vonatkoznak.

A továbbiakban a politikai alkotmányokra korlátozzuk a dolgozatot.

Politikai alkotmanyozas terjedese IE621 - IE449 - IE133 - 1215.06.15 - 1600.10.08 - 1787.09.17 -

A legkorábbi alkotmány, amelyről hivatkozás maradt fenn, Drakón IE621-es alkotmánya. Hogy írott törvény volt, az abből az idézetből derül ki:

[...] the constitution formed under Draco, when the first code of laws was drawn up. [Arisztotelész: Az Athéni alkotmány, 5. rész, 41. szakasz]

Drakón törvényei

az (alkotmányhoz annak fogalma alapján szükséges) egységes közösségi választ célja szerint implicite, valamint
a (politikai alkotmányhoz annak fogalma alapján szükséges) "meta" törvényeket explicite

garantálják (vö.: 1. rész 4. szakasz):

[...] Draco enacted his ordinances. Now his constitution had the following form. The franchise was given to all who could furnish themselves with a military equipment. The nine Archons and the Treasurers were elected by this body from persons possessing an unencumbered property of not less than ten minas, the less important officials from those who could furnish themselves with a military equipment, and the generals [Strategi] and commanders of the cavalry [Hipparchi] from those who could show an unencumbered property of not less than a hundred minas, and had children born in lawful wedlock over ten years of age. [...] There was also to be a Council, consisting of four hundred and one members, elected by lot from among those who possessed the franchise. Both for this and for the other magistracies the lot was cast among those who were over thirty years of age; and no one might hold office twice until every one else had had his turn, after which they were to cast the lot afresh. If any member of the Council failed to attend when there was a sitting of the Council or of the Assembly, he paid a fine [...] The Council of Areopagus was guardian of the laws, and kept watch over the magistrates to see that they executed their offices in accordance with the laws. Any person who felt himself wronged might lay an information before the Council of Areopagus, on declaring what law was broken by the wrong done to him.

Következő lépések a modern alkotmányok felé

a 12 táblás törvények 9. táblája IE449-ből (angolul: http://web.upmf-grenoble.fr/Haiti/Cours/Ak --> Lingua Anglica --> Twelve Tables), amely gyakorlatilag IE133-ig, Tiberius Gracchusnak és követőinek a meggyilkolásáig volt érvényben, vö.: Flower,2010, Section V.
a 1215.06.15-én kelt Magna Carta (Magyar vonatkozás: A Magna Charta és az Aranybulla),
San Marino máig érvényes, 1600.10.08-án és az Egyesült Államok 1787.09.17-én kelt alkotmánya.

Alkotmanyozas elozmenyei

Az alkotmányozás előzményei közé számítanak a magatartási szabályrendszerek közül a történelmiek, mint pl. az 5, 8, 10, 10, 16, szabály, állítás, parancsolat.
Tágabban értelmezve bármilyen törvényt alkotmányként értelmezhetünk, ha az mindenkire vonatkozott, és ennyiben korlátozta a hatalmasok hatalmát. Amiről írott anyag maradt fenn, ilyenek voltak Urukagina törvényei IE2378 utánról.
Ennél szűkebben értelmezve: ezek közül is az írott törvényeket. Amiről írott anyag maradt fenn, ilyenek voltak Ur-Nammu törvényei IE2100-ból.
Elképzelhető, hogy Drakón törvényei előtt is létezett politikai alkotmány, de erre való hivatkozás nem maradt fenn.

Kooperacio kulso rendje: A politikai ekvivalencia terjedese tobbreszes particio utjan

E fejezetben a politikai ekvivalencia terjedését időrendben, pontosabban az ember történelmének rendjében foglaljuk össze.

A politikai ekvivalenciával kapcsolatos fejlemények időrendje nem esik egyben a politikai ekvivalencia terjedésének logikai rendjével, amit egy másik fejezetben ismertetünk.

Mindenekelőtt az annak vizsgálatához elégséges fogalmi apparátust vezetjük be, hogy az emberek, az államok, az állampolgárok és a jogi személyek közül közül melyek állhatnak egymással politikai kapcsolatban.

Particio es ekvivalencia es politikai kapcsolat fogalma

Alapfogalmunk (amit nem kell definiálni):

ügynök [agent].

Definíció:

A partition of a set A is a collection of disjoint nonempty subsets of A whose union is all of A. [Munkres,2000:23]

A partíciót úgy kell elképzelni, mint ma az államokat: az államok a Föld szárazföldi területeinek lyukak és átfedések nélküli felosztásai, azaz partíciói.

Az embereket is particionálhatjuk eszerint: különböző méretű "dobozokba" rakhatjuk őket, pl. állam-méretűekbe vagy olyanokba, amelyek mindegyikében csak 1-1 ember van.

Axiómák:

All parts of a common knowledge partition of agents are agents. [theunitedpersons.org/constitution/axiom/ca2]
Az ügynököknek egymással ekvivalenseknek kell lenniük ahhoz, hogy politikai kapcsolatban álljanak egymással.

Ez utóbbi axióma azt jelenti, hogy annak, hogy ügynökök egy adott osztályának valamely egymás közötti kapcsolatait (e kapcsolatokat jelöljük a '~' jellel) politikai kapcsolatoknak nevezhessük, szükséges feltétele, hogy e kapcsolataik minden a, b és c ügynökre eleget tegyenek az alábbi feltételeknek:

a ~ a. (Reflexivitás)
ha a ~ b akkor b ~ a. (Szimmetria)
ha a ~ b és b ~ c akkor a ~ c. (Tranzitivitás)

Pl.

a 'szülője' kapcsolat nem lehet politikai, mert nem szimmetrikus (senki sem szülője magának),
a 'tagja' kapcsolat vagy a 'tulajdonosa' kapcsolat nem lehet politikai, mert nem feltétlenül szimmetrikus (egy vállalatnak lehetek tulajdonosa, de a vállalat nem lehet tulajdonosom), és
a 'szereti' kapcsolat sem politikai, pl. mert nem feltétlenül tranzitív (ha Ádám szereti Évát, és Éva szereti a kígyót, akkor Ádám nem feltétlenül szereti a kígyót).

Vs.

Az ekvivalencia fogalma nem azonos az egyenlőség fogalmával (amely az ekvivalencia fenti három követelményén túl még az antiszimmetria követelményének is eleget tesz).
Az ekvivalencia tisztán matematikai fogalma abban is különbözik az egyenlőség fogalmától, hogy az utóbbinak nem csak matematikai, hanem politikai értelmezései is ismeretesek és használatosak.

A politikai kapcsolatoknak tehát biztosítaniuk kell az ügynökök ekvivalenciáját. Ez azonban az alábbi tétel miatt azt jelenti, hogy az ügynököknek egyben particionáltnak is kell lenniük:

Tétel:

Studying equivalence relations on a set A and studying partitions of A are really the same thing. Given any partition D of A, there is exactly one equivalence relation on A from which it is derived.

The proof is not difficult. To show that the partition D comes from some equivalence relation, let us define a relation C on A setting xCy if x and y belong to the same element of D. Symmetry of C is obvious; reflexivity follows from the fact that the union of the elements of D equals all of A; transitivity follows from the fact that distinct elements of D are disjoint. It is simple to check that the collection of equivalence classes determined by C is precisely the collection D.

To show there is only one such equivalence relation, suppose that C₁ and C₂ are two equivalence relations on A that give rise to the same collection of equivalence classes D. Given x is an element of A, we show that yC₁x if and only if yC₂x, from which we conclude that C₁ = C₂. Let E₁ be the equivalence class determined by x relative to the relation C₁; let E₂ be the equivalence class determined by x relative to the relation C₂. Then E₁ is an element of D, so that it must equal the unique element D of D that contains x. Similarly, E₂ must equal D. Now by definition, E₁ consists of all y such that yC₁x; and E₂ consists of all y such that yC₂x. Since E₁ = D = E₂, our result is proved. [Munkres,2000:23-24]

Az államok, mint ügynökök, egymás között teljesítik a partíció és az ekvivalencia közös feltételeit. Az államok a szárazföldi területek partíciójának tagjai, ezért egymással ekvivalensek, és így egymással politikai kapcsolatban állhatnak. Az állampolgárok, mint államok mint ügynökök tagjai ugyancsak politikai kapcsolatban állhatnak, hasonló megfontolások alapján.

Az emberek, mint ügynökök, egymás között ugyancsak teljesítik ezeket a feltételeket. A emberi testek biztosítják a partícionálhatóságot, az egymással való ekvivalenciát, és így egymással ugyancsak politikai kapcsolatban állhatnak.

Erről lásd: Az emberek mint államok tagjai és az emberek mint ügynökök particionáltak c. fejezetet.

Továbbá potenciálisan politikai kapcsolatban állhatnak egymással az államok mint ügynökök és az emberek mint ügynökök is.

Ha azonban pl.

néhány államot és állampolgáraikat, vagy
embereket és vállalataikat

együtt szórnánk egy kalapba, akkor az ő esetükben nem teljesülnének a politikai kapcsolat kialakulásához szükséges feltételek, ti. e kalapban egymástól nem particionálhatók.

A továbbiakban megvizsgáljuk, hogyan alakultak eddig a politikai kapcsolatok, és mi várható a jövőben.

1D: Ius gentium - Emberi jogok 160 - 220 - 533.12.30 - 1215.06.15 - 1791.12.15 - 1948.12.10 -

E fejezet címe és a lenti néhány fejezet címei elején található 1D, 2D, 0D, 3D a térdimenziók számát jelölik.

Emberek egy osztályának a partíciója úgy képzelhető el, mintha egy (1 dimenziós) vonalat szakaszokra osztanánk, ahol a vonal jelenti az emberiséget, a szakaszok pedig az embereket tartalmazó "dobozokat".
Államok partíciója úgy képzelhető el, mintha egy (2 dimenziós) felületet területekre osztanánk, ahol a felület jelenti a szárazföldeket, a területek pedig az államokat tartalmazó "dobozokat".
Bolygók partíciója úgy képzelhető el, mintha egy (3 dimenziós) teret kisebb darabokra bontanánk, ahol a tér jelenti az űrt, a darabjai pedig a bolygókat tartalmazó "dobozokat".

Az emberekre mint politikai egységekre tekintő doktrínát jelenleg emberi jogokként ismerjük. Az emberi jogok azonban nem a semmiből pattantak elő. Eredetükként Gaius Institutiones című művét tekintem, amelyet 160-ban publikált. Itt alkotta meg a ius gentium fogalmát:

§ 1. The laws of every people governed by statutes and customs are partly peculiar to itself, partly common to all mankind [omnium hominum]. The rules established by a given state for its own members are peculiar to itself, and are called jus civile; the rules constituted by natural reason for all [inter omnes homines] are observed by all nations alike, and are called jus gentium. So the laws of the people of Rome are partly peculiar to itself, partly common to all nations; and this distinction shall be explained in detail in each place as it occurs. [Institutes of Roman Law vö. a latin eredetivel ugyanott]

Mivel korunkban jól értjük, mit jelent a "nemzetközi" (ami pontosabban államközi lenne) jog, ezért érhető, ha úgy fogalmazunk, hogy Gaius,

ha jogilag annak értelme lenne, a ius gentium-ot (a vallási Aranyszabálytól nyilván nem függetlenül) "emberközi" [ius inter homines] jogként értelmezné,
azt a problémát viszont meg kellett oldania, hogy konstrukciója a jogrendszeren belül maradjon, és elkerülje, hogy a kifejezés implikálja az emberek összességének politikai-jogi közösségét --- ezért kellett alkalmaznia a ius gentium kifejezést. A ius gentium tehát nem más, mint tényleg a népek jogából eredeztetett és eredendően ahhoz kötött, de emberközi jog.
Ilyen értelemben más (amennyiben politikai) szellemi alapra támaszkodik, mint az Aranyszabály.

A koncepciót Ulpianus fejlesztette tovább a valamikor 211 és 222 között publikált munkájában, mégpedig olyan sikeresen, hogy az több mint 300 év múlva törvényerőre emelkedett Iustinianus: Digesta c. művének formájában [hatályos 533.12.30-tól]:

1. [Kivonat az alábbi műből:] Ulpianus, Book I, Institutes

Those who apply themselves to the study of law should know, in the first place, from whence the science is derived. The law obtains its name from justice; for (as Celsus elegantly says), law is the art of knowing what is good and just.

(1) Anyone may properly call us the priests of this art, for we cultivate justice and profess to know what is good and equitable, dividing right from wrong, and distinguishing what is lawful from what is unlawful; desiring to make men good through fear of punishment, but also by the encouragement of reward; aiming (if I am not mistaken) at a true, and not a pretended philosophy.

(2) Of this subject there are two divisions, public and private law. Public law is that which has reference to the administration of the Roman government; private law is that which concerns the interests of individuals; for there are some things which are useful to the public, and others which are of benefit to private persons. Public law has reference to sacred ceremonies, and to the duties of priests and magistrates. Private law is threefold in its nature, for it is derived either from natural precepts, from those of [gentium], or from those of the Civil Law.

(3) Natural law is that which nature teaches to all animals, for this law is not peculiar to the human race, but affects all creatures which deduce their origin from the sea or the land, and it is also common to birds. From it proceeds the union of male and female which we designate as marriage; hence also arises the procreation of children and the bringing up of the same; for we see that all animals, and even wild beasts, appear to be acquainted with this law.

(4) [Ius gentium] is that used by the human race, and it is easy to understand that it differs from natural law, for the reason that me latter is common to all animals, while the former only concerns men in their relations to one another. [The Roman Law Library –> Lingua Anglica –> The Digest or Pandects of Justinian…Scott –> Book I. –> Concerning justice and law, vö. a latin eredetivel]

Ulpianus tehát Gaius munkájára építve 220 körül

kifejlesztette a természetjog fogalmát, mint ami minden állatot (ide értve az emberiséget is) befolyásol,
módosította a ius gentium fogalmát úgy, hogy
- kivette belőle a természetjogot, és csak a speciálisan az emberiségre jellemző jogként értelmezte, mégpedig
- leválasztva a népek jogától, tisztán "emberközi" jog értelmében használva, viszont
- továbbra is a Gaiusi ius gentium cimkéjével ellátva, és
mindezt belehelyezte a Római jogi rendszerbe.

A Digesta kompilátorai pedig kivág&beragaszt módszerrel 533-ban átvették, de egyben tovább is értelmezték Ulpianus munkáját. A Digestával egyidőben lépett hatályba az ismét elsősorban a Gaiusi értelmezésre visszanyúló Iustinianus: Institutiones [hatályos 533.12.30-tól]:

I.

Az igazságról és jogról.

Az igazság állandó és örök igyekezet arra, hogy kinek-kinek megadjuk a maga jogát. A jogtudomány az isteni és emberi dolgok ismerete, tudománya annak, hogy mi a jogos, mi a jogtalan.

[...]

A jog főparancsai ezek: élj tisztességgel, ne bánts mást, add meg kinek-kinek a magáét. Ennek a tudománynak két része van, a köz- és a magánjog. Közjog az, amely a római állam ügyeire vonatkozik, magánjog, mely az egyesek javát célozza. Itt a magánjogról lesz szó, mely három részből áll: össze van ugyanis téve a ius naturale (természeti jog), a ius gentium (a népek közös joga) és a ius civile (a polgári jog) parancsaiból.

II.

Ius naturale, ius gentium, ius civile.

Természeti jog az, amelyre a természet tanított meg minden élőlényt Mert ez a jog nem az emberi nemnek kizárólagos tulajdona, hanem minden élőlényé, akik csak az eget, a földet és a tengert benépesítik. Ettől veszi eredetét a férfiúnak és nőnek kapcsolata, melyet mi házasságnak nevezünk, ettől a gyermekek világrahozása és felnevelése, mert látjuk, hogy más élőlények is ismeretében vannak ennek a jognak.

A polgári jog (ius civile), illetőleg a népek joga (ius gentium) így különböztethető meg: Minden nép, melyet törvények és szokások kormányoznak, részben a saját, részben az összes emberekre közösen érvényes joggal él: mert amely jogot egy nép maga alkot magának, az annak az államnak sajátja és ius civile (polgári jog) a neve, mintegy saját joga az illető államnak; amit pedig a természetes célszerűségi belátás minden ember számára létrehozott, az minden népnél egyformán befogadásra talál és ius gentium (a népek közös joga) a neve, mint amely joggal minden nép él. [...]

[...] A ius gentium pedig az egész emberi nemre nézve közös. Mert a szokás hatalma és az emberi szükségletek nyomása alatt valamennyi nép bizonyos szabályokat állapított meg magának: így például háborúk törtek ki és ezt követőleg hadifogságok és rabszolgaságok keletkeztek, melyek a természeti joggal ellentétesek. Ennek értelmében ugyanis minden ember kezdetben szabadnak született. A ius gentiumból származnak majd mind a szerződések is, így az adás-vétel, a bérlet, a társaság, a letét, a kölcsön és még sok más. [JUSTINIANUS CSÁSZÁR INSTITUTIÓI, vö. a latin eredetivel]

Itt láthatóan

meghagyják a természetjog Ulpianusi fogalmát, értelmezését helyét, ugyanakkor
finoman "visszavesznek" a ius gentium ius inter homines-kénti értelmezéséből, és a ius gentiumot Gaiushoz hasonlóan az egész emberiségre vonatkozó, de a népek jogrendszeréből levezetett jogként értelmezik (amit a természetjoggal nyilván nehéz lenne megtenni), valamint
példák által mederbe terelik és ezzel konkretizálják és egyben korlátozzák az értelmezését.

Gaius és Ulpianus invenciói tehát (egy 426-os köztes állapoton keresztül, vö.: Duhaime,2009), 533-ban törvénnyé váltak, és erőteljesen befolyásolták a középkor gondolkodóit.

A következő politikai lépés az ügyben a Magna Carta 1215.06.15-éről, lokális ("all free man of our kingdom") értelmezési tartománnyal:

1 To all free men of our kingdom we have also granted, for us and our heirs for ever, all the liberties written out below, to have and to keep for them and their heirs, of us and our heirs:

2 No free man shall be seized or imprisoned, or stripped of his rights or possessions, or outlawed or exiled, or deprived of his standing in any other way, nor will we proceed with force against him, or send others to do so, except by the lawful judgement of his equals or by the law of the land. [Magna Carta]

Majd pedig egy gobális értemezési tartományú, de lokális alkalmazású dokumentum következik 1776.07.04-éről:

We hold these truths to be self-evident, that all men are created equal; that they are endowed by their Creator with inherent and inalienable rights; that among these, are life, liberty, and the pursuit of happiness; that to secure these rights, governments are instituted among men, deriving their just powers from the consent of the governed; that whenever any form of government becomes destructive of these ends, it is the right of the people to alter or abolish it. [The Declaration of Independence]

1791.12.15-én ezek az elvek egy állam alkotmányának részévé váltak.

1948.12.10-én pedig ugyan univerzális értelmezési tartományú és az univerzális alkalmazás igényével fellépő deklaráció született (The Universal Declaration of Human Rights, Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata), azonban a végrehajtás hatékony garanciái nélkül (ami azóta sem változott).

Hatékony garanciák hiányában a ius inter homines 160-ban kezdődő története máig még nyilván nem jutott nyugvópontra.

2D: Ius inter gentes - Cuius regio eius religio - Allamkozi allam 1532 - 1555.09.25 - 1648.10.24 - 1960.12.14 -

Az államokra mint politikai egységekre tekintő doktrínát jelenleg nemzetközi jogként ismerjük. Az nemzetközi jog ugyancsak nem a semmiből pattant elő. Eredeteként

Gaius Institutiones (160) című művén kívül (ahol a ius gentium-ot a népek jogából eredeztetett és ahhoz kötött emberközi jogként határozta meg; jelentőségét lásd az előző fejezetben)
Francisco de Vitoria jelölhető meg a ius inter gentes fogalmának megalkotásával:

Vitoria kifejtette, hogy a ius gentium (népek joga) fogalmát, amelyen a római jogi szövegek a minden nép számára közös jogszabályokat értettek, ius inter gentesként, azaz olyan jogi normák rendszereként is fel lehet fogni, amelyek az egyes népek közötti kapcsolatokat szabályozzák. (Stein,1999 2005-ös magyar kiadásában: 126.p..)

Vitoria 1532-ben megjelent (vö.: Stein,1999:125) művének angol fordítása itt (eredeti hivatkozást nem találtam), összefoglalása itt olvasható.

Vitoria tehát a ius gentium fogalmát ius inter gentes-ként értelmezte, intellektuálisan előkészítve az utat az 1555.09.25-i, a cuius regio eius religio típusú megközelítést alkalmazó Augsburgi békének.

A ius inter gentes fogalom viszonyát a ius gentium fogalmához képest Francisco Suárez fejlesztette tovább:

Francisco Suárez (1548-1617) [...] distinguished between two parts of jus gentium, namely, jus quos singulares gentes vel regna intra se observant (the internal law common to different nations) and jus quod omnes populi vel gentes inter se servare debent (the international law properly so called). [...] The term jus inter gentes was generally accepted by international practice and adopted in most languages. [...] Richard Zouche was the first writer to use the term ius inter gentes in the title of his treatise [...] appeared in London in 1650. [Macdonald-Johnston,1986:19-20]

Suárez tehát a ius gentium eredeti fogalmát azonosította a ius intra gentes fogalmával, és Vitoria ius inter gentes fogalmát ettől függetlenítette.

Műveiken és Alberico Gentili művén keresztül Hugo Grotius tekinthető az 1648.10.24-i Westfáliai béke, és ezzel a partíción alapuló politikai rend szellemi előzményének, vö.: Stein,1999 2005-ös magyar kiadásában: 125-132.p..

A ius inter gentes elvén működő "nemzetközi" rendszer (Leibniz közreműködésétől nem függetlenül) Államok kialakulásánal sorrendje szépen terjedt a világban, részben implicit módon, részben pedig explicit szabályok mentén.

Egészen 1960.12.14-ig, amikoris a nemzetközi rend a gyarmatok függetlenségének deklarálásával szimbolikusan globálissá vált. Ez utóbbi fejleményt értékelésem szerint nem csak a rend belső logikájának ereje, hanem a white man's burden szemlélet kudarca is eredményezte: vélhetően jobban megérte saját országok kialakíttatása által elkeríteni és lokálisan kezelni a gyarmatok lakóit, mint egységes birodalmi polgári státuszba rakni őket, vö. a War on Terror doktrína mögötti megfontolásokról szóló fejezettel.

A "nemzetközi" kifejezés a jogra és a rendre egyértelműen a kifejezés római eredetéből származik, Vitoria és Suárez értelmezésein keresztül: a Westfáliai típusú globális rendet funkcionálisan nyilván "államközi" rendként kellene megjelölnünk (pl. nemzetek építése sok szempontból nem is kívánatos, vö.: Bildt,2004). Mivel azonban a rómaiaknak (minta híján) nem volt elnevezésük az "államközi" államra (a res publica és a civitas sem alkalmas erre), ezért maradt a félrevezető "nemzetközi" kifejezés. A továbbiakban azonban e dolgozatban "államközi rend"-ként és "államközi állam"-ként hivatkozunk a fenti folyamat következtében kialakult entitásokra.

Ellentétben az emberi jogok előző fejezetben leírt instabil (nem nyugvópontra jutott) helyzetével, az államközi rend és alapja, az állam, a saját értelmezési tartományában, azaz a Föld szárazföldi területein elvileg stabil. Ez természetesen

nem implikálja, hogy e rendszerre épülve nem következnek be innovációk, és
az sem következik ebből, hogy a következő két fejezetben vázolt értelmezési-tartomány kiterjesztésekben is ez a rend jelenti majd a politikai szerveződés alapját.

Mindenesetre az államközi rend a Föld és lehetőség szerint más bolygók felszínét vagy a világűrt particionálva lokális ügyekben tartós jelensége lehet az emberiségnek, mivel az államközi államok a partíciónak köszönhetően ekvivalensek egymással, ami politikai típusú kapcsolatrendszert tesz lehetővé közöttük.

0D: Tavirat mint bit-atom szetvalas - Internet mint bit-ter - Ius inter personae 1753.02.17 - 1989.03 - 2008.08.27 -

1753.02.17-én egy olyan találmány leírása került nyilvánosságra, amely egy egészen új dimenzióját nyitotta meg a személyek közötti koopetációnak: az elektronikus távíróé:

The first suggestion of an electric telegraph on record is that published by one 'C. M.' in the Scots Magazine for February 17, 1753. Munro,2004

Miért tartom ezt a találmány olyan jelentősnek? Mert szétválasztotta az "atomok terét" a "bitek terétől":

[...] late in the nineteenth century [...] yet another technical breakthrough enabled the separation of communication from transportation. First the telegraph, and a bit later radio, meant that communication no longer had to be considered as a form of light freight. Freed from material form, it took on light speed, enabling virtually instantaneous communication across the planet. [Buzan-Little,2000:278]

A távirat elterjedése után tehát a kommunikáció már nem volt csomagok/levelek fizikai szállításhoz kötve. A kommunikáció sebessége több nagyságrendekt ugrott:

Since then, at least in theory, a new space has evolved: “communication space”. Borderless and real-time at global level, communication space is principally different from “travelling space” where we are limited by our physical body and slow motion. Mázsa,2010

Vö.: Berners-Lee,1989 javaslatára kifejlődő internet "kibontotta" ezt a "kommunikációs teret", ami egydimenziós távirati és telekommunikációs üzenetek helyett weblapok hálózatává, és a fizikai térbeli kapcsolattartás valódi alternatívájává vált:

With the rapid development of the internet at the end of the last century, communication space and travelling space levelled out. Mázsa,2010

2008.08.27-én pedig egy olyan intézmény jött létre, amely a a fenti 1D (ius gentium) és 2D (ius inter gentes), valamint a 0D ("kommunikációs") terét is felölelő Ius inter personae koncepciójának elterjesztését tűzte ki céljául: ez a United Persons (vö. az erről szóló fejezettel).

3D: A Foldtol fuggetlen elet elokeszitese 1957.10.04 - 1969.07.20 -

A Földtől független élet (és egyben: túlélés) elokeszitese még nagyon gyerekcipőben jár: az első szputnyik Föld körüli pályára juttatása és az első égitestre való leszállás után egyelőre nem értük el azt a pontot, amely után a Földi élet túlélése a Földtől függetlenül is biztosított lenne.

Az Egyesült Államok jövőképe épp nemrég változott az ügyben: a korábbi koncepció, a régebbi technológiák alkalmazása segítségével Holdbázis 2020-ig való létrehozása helyett az új jövőkép a következő:

Imagine trips to Mars that take weeks instead of nearly a year; people fanning out across the inner solar system, exploring the Moon, asteroids and Mars nearly simultaneously in a steady stream of ‘firsts’ and imagine all of this being done collaboratively with nations around the world. That is what the President’s plan for Nasa will enable, once we develop the new capabilities to make it a reality,” he enthused. “Imagine enabling hundreds, even thousands of people to visit or live in low-Earth orbit, while Nasa firmly focuses its gaze on the cosmic horizon beyond Earth. Goddard,2010

A politikai ekvivalencia - a particion alapulo politikai rend - elozmenyei

A Földön jelenleg elterjedt emberiség ősei 60 ezer éve hagyták el Afrikát és vették át a Földet a korábban elterjedt emberektől.
A birodalmak, mint politikai egységek kora, a Közép-Kelet példáján szemléltetve, 5000 év történelme egy másfél perces kis filmen szemléltetve.
A vallási Aranyszabály, az 1D: Ius gentium - Emberi jogok c. fejezetben leírt korlátozással.
A Középkor mint átrendeződés fejezetben vázolt időszak, amiről a Kutatás fejezetben említett 2009.12.10-i Feudalizmus-kompiláció és -strukturálás készült.

Konfliktus: A Nem Szuksegszeruen Particionalt Ugynokok Hadviselese 2001.09.11 -

A Nem Szuksegszeruen Particionalt Ugynokok Hadviselesenek fogalma

A Kooperáció külső rendje: A politikai ekvivalencia terjedése többrészes partíció útján fejezetben kifejtettek miatt a 2001.09.11-i események pontos leírása nem a terrorizmus vagy az erőszakos nem-állami szereplők hadviselése, hanem a "Nem Szükségszerűen Particionált Ügynökök Hadviselése", pontosabban annak globális demonstrációja.

A Nem Szükségszerűen Particionált Ügynökök Hadviselése egy hadiforradalomnak köszönheti létét, vö. Mázsa,2005: Forradalom és szabadságharc:

"A "hadiforradalom" a hadműveletek természetében és vezetésében bekövetkező paradigmaváltozást jelent, amely egy domináns szereplő egyik/több kompetenciáját elavulttá vagy irrelevánssá teszi, vagy egy/több új kompetenciát hoz létre a hadviselés valamely új dimenziójában." (Hundley,1999: Past Revolutions and Future Transformations [pdf]) [...]

Hadiforradalmat ritkán idéznek elő addig domináns játékosok. Teljes potenciáljukat gyakran nem a kifejlesztői, hanem más, nagyra törő szereplők használják ki. Nem mindig technológiai fejlődés következményei. Sőt, nem is mindig fegyverekről szólnak. A technológia, a doktrína és a szervezet alkalmas, a hadviselés új paradigmájához vezető kombinációjából adódnak.

A továbbiakban feltételezem, hogy az alábbi három, a történelem különböző korszakaiban kialakult tényező mára együttesen egy nem várt irányból érkezett hadiforradalommá állt össze:

- az aszimmetrikus fenyegetések technológiái (vö.: Bruce W. Bennett: Responding to Asymmetric Threats, 2003, rand.org/publications/MR/MR1576/MR1576.ch2.pdf), köztük a terrorizmus,

- egy doktrína, amely

a) egy vallás által biztosított morális felsőbbrendűségen és

b) a tömegpusztítást morálisan nem kizáró, határozott e világi jövőképen alapul,

- végül pedig egy dinamikus, kiszámíthatatlan, változatos, rugalmas, hálózati, evolutív, globális hadviselő szervezet - konkrétan az al-Kaida szervezete - a statikus, kiszámítható, homogén, merev, hierarchikus, megrekedt, területvédő állami hadviselő szervezetekkel szemben.

Jelentőségéről lásd a War on Terror doktrína jellemzőiről szóló fejezetet.

A Nem Szuksegszeruen Particionalt Ugynokok Hadviselesenek elozmenyei

Pl.

Politikai ekvivalencia terjedese logikai rendben

E fejezetben nem időrendben tekintjük át a politikai ekvivalencia történetét, hanem logikai rendben.

Státusza: formailag vázlat, tartalmilag azonban tömör kifejtés, mint pl. Wittgenstein Tractatus-a, azaz ennél jobban nem kívánom kifejteni a fejezet mondanivalóját, megértése a továbbiakban az olvasótól kíván erőfeszítést.

A fejezet a theunitedpersons.org/blog/a-story-of-political-equivalence-in-logical-order dolgozatunkba való átemelése.

Mi vs. ok

Emberek halmazanak particionalasa 2 reszre

(members of a society of humans vs. not members)

1.1.0. humans are members or not members of a given society of humans

1.1.1. we as members of our society (e.g. our group or tribe) are equivalent to each other

(based on that partition is necessary and sufficient for equivalence )

http://upmf-grenoble.fr/Haiti/Cours/Ak/Leges/twelve_Girard.html Tabula IX (in English: http://web.upmf-grenoble.fr/Haiti/Cours/Ak/ –> Lingua Anglica –> Twelve Tables, Table IX)
Gemeinschaft Tönnies,1887
http://theunitedpersons.org/blog/dawes-messick-2000
http://theunitedpersons.org/blog/beyond-geography

1.1.1.1. they (the not members) are equivalent to each other and they are less than we are

http://en.wikipedia.org/wiki/Out-group_homogeneity_bias

Cuius regio eius religio 1555.09.25

Emberek halmazanak particionalasa tobb mint 2 reszre

2.1.0. humans are members of one of the societies of humans

2.1.1. members of a society in a regio are equivalent to each other

members of a part of the partition of humans, i.e. humans in a regio, are equivalent to each other (based on that partition is necessary and sufficient for equivalence )

Gesellschaft Tönnies,1887

2.1.1.1 they, regio by regio, are equivalent to each other and they can be ranked, regio by regio

Cuius regio eius religio 1555 es Ius inter gentes 1532

parts of the partition of humans, i.e. states, are agents

http://theunitedpersons.org/blog/avatar-a-hero-for-navis-half-a-millenium-ago

Allamok mint ugynokok es emberek - mint allamok mint ugynokok tagjai - particionaltak

3.1.0. humans are members of one of the states

3.1.1. inter-state order (1648.10.24)

(states are members of the inter-state order: they are “inter-states”)

(based on 3.1. and that partition is necessary and sufficient for equivalence )

a set of states as agents are equivalent to each other

http://en.wikipedia.org/wiki/Peace_of_Westphalia

all states as agents are equivalent to each other (1960.12.14)

http://www.un.org/Depts/dpi/decolonization/declaration.htm

3.1.1.1. nationalism

http://en.wikipedia.org/wiki/Nationalism

3.1.2. humans as members of states as agents are equivalent to each other

3.1.00. Partitioned (and equivalent) are:

states as agents,
humans as members of states as agents
- e.g. humans as members of state1 as an agent, and
- humans as members of state2 as an agent, …

Deklaralt szemelyek az allamkozi allam koraban

[Declared] persons are declared by the states as agents or by humans as members of states as agents and able to speak with one voice by means of the states as agents

Cf. (declaration) Hobbes (1651): Leviathan, Chapter XXII http://www.gutenberg.org/files/3207/3207-h/3207-h.htm#2HCH0022
Cf. (one voice by the states as agents) http://en.wikipedia.org/wiki/Disruption_of_1843
(Cf. http://theunitedpersons.org/constitution/axiom/ca4 )

Cuius regio eius religio 1555 es Ius inter gentes 1532 es Ius gentium 160

humans are agents

(humans are agents not based on a hypothetical ius inter homines but on ius inter gentes + ius gentium)

http://theunitedpersons.org/blog/jus-naturale-jus-gentium-jus-civile

Az emberek mint allamok tagjai es az emberek mint ugynokok particionaltak

4.1.0. humans are members of humanity

4.1.1. (3.1.1.)

4.1.2. (3.1.2.)

4.1.3. human rights (1776.07.04)

humans as agents are equivalent to each other (while humans as members of states as agents are equivalent to each other based on 3.1.2.)

(the equivalence of humans is not based on http://en.wikipedia.org/wiki/The_Golden_Rule but on the partition of states as agents and humans as agents)

theorethical scope: an inter-state (the United States)

http://www.ushistory.org/declaration/document/

practical scope: an inter-state (the United States, 1791.12.15)

http://www.archives.gov/exhibits/charters/bill_of_rights_transcript.html

theorethical scope: global (1948.12.10)

http://www.un.org/en/documents/udhr/index.shtml

practical scope: global: (not yet)

4.1.3.1. cosmopolitanism

http://en.wikipedia.org/wiki/Cosmopolitanism

4.1.00. Partitioned (and equivalent) are:

states as agents,
humans as members of persons as agents
- e.g. humans as members of state1 as an agent,
- humans as members of state2 as an agent, …, and
humans as agents.

Deklaralt szemelyek az allamkozi allam es az emberi jogok koraban

[Declared] persons are declared by agents (e.g. states or humans) as agents or by humans as members of states as agents and able to speak with one voice by agents as agents

Cuius regio eius religio 1555 es Ius inter gentes 1532 es Ius gentium 160 es Ius inter personae 2008.08.27

http://theunitedpersons.org/blog/constitution

states are persons

(based on 3. and 3.1.1. and http://theunitedpersons.org/constitution/axiom/ca3 )

humans are persons

(based on 4. and 4.1.3. and http://theunitedpersons.org/constitution/axiom/ca3 )

[there can be other "social" persons as well based on http://theunitedpersons.org/constitution/axiom/ca3 ]

declared persons based on http://theunitedpersons.org/constitution/axiom/ca4 are persons

5.0.1. persons can be persons as agents e.g. states can be states as agents (cf. 3. and 5.), humans can be humans as agents (cf. 4. and 5.) 5.0.2. persons (optionally: as something/somebody) can be persons as persons

(based on http://theunitedpersons.org/constitution/preamble/cp4 and http://theunitedpersons.org/constitution/declaration/cd2 )

e.g. declared persons can be declared by persons as persons and can be able to speak with one voice by persons as persons

5.1.0. persons can be members of persons

(based on http://theunitedpersons.org/constitution/preamble/cp2 and http://theunitedpersons.org/constitution/statement/cs2 and http://theunitedpersons.org/constitution/declaration/cd2 )

e.g. persons can be members of persons as agents (based on 3. and 3.1.0. and 5.)

e.g. persons as persons can be members of persons as persons (based on 5.0.2. and 5.1.0)

5.1.0.1. members of persons as persons are persons as persons

(based on 5.1.0. and http://theunitedpersons.org/constitution/preamble/cp4 and http://theunitedpersons.org/constitution/declaration/cd2 )

e.g. members of states as persons are persons (e.g. humans) as persons

5.1.1. (3.1.1.)

5.1.2. (3.1.2.)

5.1.3. (4.1.3.)

5.1.4. persons as persons are equivalent to each other

(based on http://theunitedpersons.org/constitution/statement/cs4 and http://theunitedpersons.org/constitution/declaration/cd2 )

specifically, states as persons and humans as persons and declared persons as persons are equivalent to each other

e.g. persons as persons and its members are equivalent (based on 5.1.0.1. and 5.1.4.)

Personschaft or Personenschaft (vs. Gesellschaft vs. Gemeinschaft of Tönnies,1887)

5.1.00. Partitioned (and equivalent) are:

persons as agents
- e.g. states as agents, and
- humans as agents, and
persons as members of persons as agents
- e.g. humans as members of state1 as an agent,
- humans as members of state2 as an agent, …, and
persons (e.g. states and humans and declared persons) as persons.

(based on 3.1.1. and 3.1.2 and 4.1.3 and 5.1.4. and that partition is necessary and sufficient for equivalence )

Tortenelmi fejlemenyek kombinacioja az allamkozi allam koraban 1648.10.24 - 2001.09.11

Mint korábban írtuk,

Vannak történelmi fejlemények: olyan nóvumok, amelyek a történelemben először fordulnak elő (ill. hivatkozható módon először fordulnak elő): ezekkel foglalkoztunk a Történelmi fejlemények időrendben c. fejezetben
Némely fejlemények "megragadnak" és terjednek: az invenció (nem függetlenül kitalálója tevékenységétől) elterjed, lehetőségeket nyit ki, és elkezdi befolyásolni az eseményeket, amelyeket később történelmi eseményekként látunk. És fordítva is: az események befolyásolhatják magát az invenciót is, kifejtve vagy megváltoztatva azt. Más események kiszelektálódnak.
A "működő" fejlemények (ugyancsak nem determinisztikusan) kombinálódnak egymással (nem pedig passzívan "átfedik" egymást), saját maguk állította dimenziókban értelmezve "előre" víve a történelem folyamát: ezekkel foglalkozunk e fejezetben.

Allamkozi allam 1648.10.24 -

Az első invenció

a Ius inter gentes kombinálása
a területi alapú pénzbeli adószedéssel
(és az "Interstate industrial war"-ral, vö.: Smith,2005 Part I, ami azonban nem tartozik a jelen dolgozat/wiki vizsgálati körébe, hiszen itt nem az összes általunk fontosnak tartott történelmi fejleményről beszélünk, hanem csak azokról, amelyekre úgy tekintünk, hogy azok a jövőre (és így a jelenre) is, és a jelenben is érdemben hatnak; nem foglalkozunk tehát a történelmileg érdekes, de jelenleg már "lejárt" vagy "kifutott" fejleményekkel).

Ez eredményezte a 1648.10.24-i Westfáliai béke következtében az államkozi rend és állam kialakulását.

(A folyamat nehézségeiről lásd Nijman,2004-et.)

Allam alkotmanya 1787.09.17 -

Államközi állam alkotmánya

a Ius inter gentes és a
a politikai alkotmányozás kombinálása.

Bár San Marino 1600.10.08-án kelt alkotmánya máig érvényes, az államközi államok közül az Egyesült Államoké az elsőbbség, 1787.09.17-én kelt alkotmányával. Az Egyesült Államok Alkotmánya olyannyira a Westfáliai rend része volt, hogy még a kontinensen való terjesztésének módját is Westfáliai módon oldották meg: a Nortwest Ordinance szabályozta, hogy az Egyesült Államok új tagállamainak mi a kialakításának módja, és mi a státusza.

Fontos megjegyezni, hogy az alkotmány egy államközi államnak nem szükséges feltétele: az államközi rend alkotmánnyal vagy anélkül is "összetartja", egységként kezeli az államot, vö.: Jackson,1990.

Emberi jogok allam alkotmanyaban 1791.12.15 -

Az emberi jogok állam alkotmányában

a Ius inter gentes és a
a Ius gentium kombinálása.

Ennek első példája az Egyesült Államok alkotmányának kiegészítése a Bill of Rights-ban meghatározott egyes pontokkal, amely 1791.12.15-én lépett hatályba.

Allam penzmonopoliuma 1862.02.25 -

Több mint 3 évszázadig tartott, amíg az államközi állam eljutott addig, hogy a pénzbeli adószedés eszközét, a pénzt is monopolizálja.

Ennek voltak előzményei. A pénzmonopólium nem azonos a papírpénzzel (ami Kínában már több mint ezer éve, Svédországban 1601-től létezett), vagy az állami garanciával:

it was decreed that Law's notes could be accepted in payment of taxes [...] bank's notes were guaranteed by the king

Az állami pénzmonopóliumhoz ún. "törvényes fizetőeszköz" ("legal tender") törvények kellettek (listájukat lásd itt).

Az első ilyen törvény az Egyesült Államokban született (Legal tender act of 1862), ami igencsak messze esik mind az Egyesült Államok Alkotmányától

No State shall enter into any Treaty, Alliance, or Confederation; grant Letters of Marque and Reprisal; coin Money; emit Bills of Credit; make any Thing but gold and silver Coin a Tender in Payment of Debts [The Constitution of the United States, Article I, Section 10]

mind pedig a Legfelsőbb Bíróság 1830-as CRAIG ET AL. v. The State of Missouri, 29 US 410 - Supreme Court 1830 alkotmányértelmezésétől.

Az állami pénzmonopólium következménye a "fiat money".

Allamok alkotmanya 1919.06.28 -

Az államok alkotmánya a

a Ius inter gentes és a
a politikai alkotmányozás egy másik, az államközi állam alkotmányától eltérő módon való kombinálása.

Az első ilyen alkotmány a Versaillesi békeszerződés értelmében 1919.06.28-án létrehozott Népszövetség volt, utóda az 1945.10.24-én létrejött Egyesült Nemzetek (ha már az 'Egyesült Államok' elnevezés folglalt volt). Vö.: "The United Nations Charter As Constitution of the International Community" Fassbender,1998

Emberi jogok allamok alkotmanyaban 1948.12.10 -

Az emberi jogok Egyesült Nemzetek általi deklarálása elvileg a

a Ius inter gentes,
a Ius gentium, és
a politikai alkotmányozás kombinációja.

1948.12.10-én született meg ez az univerzális értelmezési tartományú és az univerzális alkalmazás igényével fellépő deklaráció (The Universal Declaration of Human Rights, Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata). A végrehajtás garanciáinak a hiányosságai miatt azonban nem tartom valószínűnek, hogy ez a kombináció lenne az, amelyik hosszú távon jellemezné a ius inter gentes, a ius gentium, és a politikai alkotmányozás egymáshoz való viszonyát.

Allamok penzkartellje 1971.08.15 -

Ezen a napon az Egyesült Államok megszüntette a dollár (az utolsó aranyra váltható pénz) konvertibilitását aranyra:

On August 15, 1971, at the same time that President Nixon imposed a price-wage freeze in a vain attempt to check bounding inflation, Mr. Nixon also brought the post- war Bretton Woods system to a crashing end. As European Central Banks at last threatened to redeem much of their swollen stock of dollars for gold, President Nixon went totally off gold. For the first time in American history, the dollar was totally fiat, totally without backing in gold. Even the tenuous link with gold maintained since 1933 was now severed. The world was plunged into the fiat system of the thirties—and worse, since now even the dollar was no longer linked to gold. Rothbard,1963(1990): IV. rész, 7.

Ez azt jelenti, hogy nem csak egy állam, hanem az államok együttesen is kihasználták azt az előnyüket, hogy az államközi rend alapegységeiként és összességükben a politikai rend alapját képezték a világban, és a pénzügyi rendszerüket teljesen olyan pénzre alapozták, amely csak és kizárólag az államközi államok rendszerében használható.

Kozepkor mint atrendezodes az allamkozi allamok rendszerebe

A fent kifejtett szemléletben

a középkor

nem más, mint

átrendeződés
a birodalmak fluktuáló nem politikai rendszeréből
egy politikai rendszerbe, az államközi államok rendszerébe.

Itt minden pont magyarázatot igényel.

"középkor": köztes kor, nem pedig egy önálló rend kora. A középkor Európa-centrikusnak tűnő, de globális jelentőséggel bíró fogalom, a Nyugat-Római Birodalom bukása utáni és valamely több száz évvel későbbi időpont közötti időszakot jelöl, ahol a későbbi időpont a vizsgálódó kutató elméletétől függ.
"átrendeződés": a két végén két különböző rend van. A fentiek szerint szemlélve a történelmet: a birodalmi és az államközi rend. Nem azt állítom, hogy a kettő között nem intézményesült semmilyen szerveződés (vö.: Feudalizmus), de azt igen, hogy nem alkotott semmi olyan szerveződési elvet, amely a Történelmi fejlemények időrendben fejezetben kifejtett fejlemények kombinálódásához vezetett volna az időszakon belül. Az időszak végét azonban pontosan egy ilyen kombinációnak közönheti: jelentőségét abból nyeri, hogy egy olyan rend (az államközi rend) táptalajául szolgál, amely sikeres volt abban az értelemben, hogy 1960-ig (a gyarmati rendszer végéig) globálisan elterjedt, és sikresen leépítette/visszaverte a birodalmi ambíciókat.
"a birodalmak fluktuáló nem politikai rendszeréből": a birodalmak a történelem során fluktuáltak: Turchin,2003 írja le ennek az elméleti alapját, ez a másfél perces kisfilm pedig szemlélteti.
"politikai rendszerbe", vö. a fenti definícióinkkal. Az államközi államok tehát evileg más rendszer, mint a birodalmak fluktuációja, és a Nyugat-Európai középkor speciális abban, hogy nem két birodalmi rendszer közötti időszak, hanem univerzális jelentőségű, partícióra alapuló új rendhez vezetett.

Kozepkor - Kooperacio anyagi alapja: Penzbeli adoztatas osszeomlott

A Nyugat-Római birodalom bukása után az adóztatás összeomlott. Frum,2009 ismertetése szerint Wickham, 2009 a hatalomvesztésben és az adózási kapacitás hiányának reakciójaként írja le a feudalizmus kialakulását a Nyugat-Római birodalom bukása után (vö. Khan, 2009):

As he tells it, the most important dividing line between “ancient” and “medieval” – the profoundest marker of the “fall of Rome” was not a matter of language or culture, of the shift from togas to tunics or from stuffed swan to roast meat. The most important dividing line was the loss of the power and capacity to tax. [...]

After the breakup of the empire, the successor states tried to maintain the old Roman taxes. Some – like the Merovingian Franks – succeeded for a time. But sooner or later, all these tax systems broke down. The world had become too poor, trade and agriculture too unproductive, to yield a positive return on the effort invested in tax collection.

Instead, rulers began assigning lands to their supporters – on the understanding that the supporters and their tenants would follow the ruler to war when summoned. Land assignment was much less efficient than taxation, and the opportunity it presented for treachery was obvious, but as the world narrowed, what other choice was there?

Az adóztatási erőfeszítések hiábavalóak voltak és erős passzív ellenállásra vezettek:

[...] early medieval governments had no taxes or rates to speak of at their disposal. The complex and oppressive system of Roman taxation could not be kept up: already in the late years of the Empire its overburdened subjects sought refuge with the barbarians in order to escape from tax collectors. After the downfall of Imperial rule, all the efforts of barbarian kings to maintain systematic taxation were in vain. They called forth insurrections, and even more powerful was a passive resistance in which all persons concerned joined more or less. [Vinogradoff, 1913]

Davies szerint a banki tevékenység Nyugat Európában 410-től (a vizigótok betörésétől Rómába) a keresztes háborúkig (1096-), azaz majdnem 7 évszázadon át, megszűnt.

Az adómentesség intézményesült:

A servienseknek, valamint a serviensek és az egyházak népeinek mentességéről minden adó és beszállásolás alól a) Úgyszintén: semmiféle adót, sem ,,szabad dénárok”-at nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai után, sem az ő házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket. b) Az egyházak népeitől sem fogunk semmiféle adót szedni. [Aranybulla,1222]

Kozepkor - Kooperacio belso es kulso rendje: Nem elemezzuk

E fejezet alapproblémája: mi eredményezte, hogy egy birodalom (ti. a Római) bukása után más birodalmak térhódítása helyett összeállt a birodalmi rend logikájától eltérő államközi rend?

E probléma megoldásának Sztorink, különösen pedig a Középkori tanulságok levonásának szempontjából is jelentősége lehet

(vö. pl. Dumont,1985: A modified view of our origins - the Christian beginnings of modern individualism) in Carrithers et al. eds., 1985, pp. 93-122.)

azonban elemzésére e dolgozatban közvetlenül mégsem térünk ki: megoldása több önálló kutatás tárgya volt eddig is (vö. pl.: Dumont,1985), és kell, hogy legyen a jövőben Sztorink szempontjából is.

Kozepkor - Konfliktus: Maganhadseregek Romai mintara

Megítélésem szerint a középkori hadviselés személyes jellege (vö. Feudalizmus - személyes hadviselés) egészen Marius IE107-es döntéséig vezethető vissza, ti. hogy a katonákat nem kizárólag a szabad vagyonos Rómaiak közül toborozza. Ekkortól jelenhettek meg azok a kliens-hadseregek, amelyek katonáinak a sorsa kizárólag a vezetőjük politikai sorsának a függvénye volt:

Rome have been saved from the Cimbri and Teutoni, but the political price was enormous, encompassing both the failure of traditional republican structures ti rescue the city and the specter of a single stong man. [Flower,2010:108]

[...] the existing political system was overthrown by Sulla , in response to the unprecedented ambitions of Marius in 88, and by means of a client army that emerged from the violence of the Social War with no qualms about marching on Rome in order to achieve its own economic advantage and its general's political power. [Flower,2010:105]

Azt, hogy a személyközi kapcsolatok által biztosított hadviselés alkalmazása a római időkbe nyúlik vissza, már Vinogradoffnál olvashattuk (bár a fentiek alapján én nála is korábbra tenném e katonai struktúra eredetét):

However great the disorder of these lawless times, certain institutional features stand out as the principal means of government. The comitatus described above on the strength of the narrative of Tacitus, did not disappear but rather grew in importance after the Conquest. To begin with it encountered on Roman soil a relation which had most probably sprung from the same Germanic root, but had acquired new strength under Imperial rule. I mean the so-called bucellarii which appear definitely in the Roman Empire from 395, but are connected with the older practice of employing Germans and other barbarians as guardsmen of the Emperors and of generals. The bucellarius was a soldier who had taken service by private agreement with a military chief. The term is derived from bucella, a roll or biscuit of better quality than the ordinary bread provided for the use of soldiers. Thus the very name of these hired warriors implied a privileged treatment. They received their military outfit from their chiefs and on their death this outfit was returned to the commander. Troops of men enlisted on such lines came to play a great part in the wars of the fifth and sixth centuries. [...] They were gasindi, gesith (Gesinde) of their chiefs, that is, servants. [...]

The relation is generally initiated by two acts: firstly, the submission of the follower to his chief as symbolised by the former stretching out his folded hands which the latter receives in his own; secondly, an oath of fidelity by which the follower promised to support his lord and to be true and faithful to him in every respect The corresponding duties of the lord were to afford protection to his followers and to keep them well. Beowulf poem presents a vivid description of the life of a following, a comitatus, of this kind -- the communion in peace and war, the common feasting in the hall, the moral obligations incurred by the parties to the agreement. [Vinogradoff, 1913]

Jovokep-alternativa I: Allamok jovokepe 2001.09.11 -

Allamkozi jovokep - Kooperacio anyagi alapja: Allamok adokartellje 2009.11.03 -

Az államoknak a kooperáció anyagi alapjáról szóló jövőképe nagyon egyszerű koncepció: szeretnének minden területet és minden dimenziót megadóztatni, amihez hozzáférnek, és ennek érdekében, ha valamit területi korlátaik miatt egyedül nem tudnak elérni, hajlandók összefogni, kartellbe tömörülni.

Először is, az államok szeretnék elérni, hogy az eddigi offshore-államok szolgáltassanak információt az adóztatás érdekében azokról a természetes és jogi személyekről, akik ott tartják a pénzüket.

E törekvésük nem mai keletű, a "szuverenitás piacának" észleléséből és proaktív kezeléséből ered, vö. Mázsa,2001: Nemzeti Minimum:

Az államroppantó erő egy speciális piac, az államok piaca, helyesebben a "szuverenitás piaca" kialakulásának következménye. Az államok régóta küzdenek egymással munkahelyekért, befektetőkért, adófizetőkért, de jelenleg - a kerekség kedvéért: kétezer január elseje óta - már érdemes új szemlélet alapján képet alkotnunk erről a folyamatról. [...]

A "szuverenitás piaca" kialakulásának technológiai-gazdasági alapja az, hogy egyre olcsóbb lesz kilépnünk egy ország adórendszeréből vagy magából az országból, ha magas adókat, pazarlást észlelünk, illetve ha bármilyen más okból elégedetlenek vagyunk vele. A magyar állam problémája tehát abban áll, hogy bár a hajlandósága meglenne rá, de egyre kevesebbet lesz képes elvenni a területét és jogrendszerét választó természetes és jogi személyektől. Még ha végiggondolnánk is annak következményeit, hogy az állam immár megméretik a szuverenitás piacán, és okosan át is alakítanánk a több sebből vérző adórendszert, az állam akkor sem engedhetné meg magának a pazarlást. Néhány külföldi cég alapításával és működtetésével százmilliók, milliárdok tüntethetők el az adóhivatal szeme elől - jelenleg évi néhány százezer forint költséggel, az internet segítségével másodpercek alatt, gyakorlatilag megakadályozhatatlanul és ezért de facto legális módon. Vagy ha ez túl macerás lenne, elég, ha külföldön adózunk: Svájctól például évi fix ötvenezer frankért egyéni adózási jogot vehetünk, ami a svájci államnak tiszta nyereség, az adózási jog vásárlójának pedig a világon sehol máshol nem kell jövedelemadót fizetnie (http://www.admin.ch/dff/d/dok/publik/stsys/e5.pdf [ez a link már nem működik, a jelenleg működő link: http://www.efd.admin.ch/dokumentation/zahlen/00579/00608/00720/index.html?lang=en]). Ez a több százezer vagy több millió forint nem kis pénz, ezért jelenleg még csak az igazán gazdagokat nem képes az állam eredményesen adóztatni.

A legfejlettebb államokat tömörítő nemzetközi szervezet, az OECD szerint "az ezen fejlemények által potenciálisan okozott megrázkódtatás jelentős" (www.oecd.org//daf/fa/tax_comp/taxcomp.htm [jelenleg a link nem működik, az új, működő link a következő: http://www.oecd.org/tax ]). A tendencia mindenesetre világosan kirajzolódik: 1984 és 1995 között ötszörösére, több mint kétszázmilliárd dollárra nőtt a tőke elvándorlása a G7 államokból az alacsony adókulcsokkal működő, úgynevezett "off-shore" államokba, ami jelentősen meghaladta a külföldi tőkebefektetések általános növekedési ütemét. Az OECD a "volt szovjet blokk" államait a legveszélyeztetettebbek csoportjába sorolja: "ezek az országok inkább ki vannak szolgáltatva az adóparadicsomoknak, valamint a pénzügyi és szolgáltatási tevékenységekért folyó árversenynek, mivel többüknél hiányzik a közigazgatás képessége kifinomult védekező intézkedések kivitelezésére".

De az vesse a gazdagokra az első követ, aki akkor is fizetne adót, ha elkerülhetné. Márpedig az adóalap mobilitása minden emberi számítás szerint csak nőhet. Néhány éven belül - történelmi mértékben mérve igencsak hirtelen - nem évi néhány százezer forintba, hanem az interneten pár ezer forintba fog kerülni bizonyos adófajták fizetésének teljes és kockázatmentes kikerülése. Az internet pedig mindenhonnan azonnal elérhető, nincs tekintettel arra, hogy egy állam felkészült-e az adóbevételek jelentős csökkenésére, vagy sem.

A nemzetállamok szempontjából a legnagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy a szuverenitás új piaca nem pusztán szégyenletesnek nyilvánított manőverekből áll, hanem komoly erkölcsi alapon nyugszik. Az OECD például tudatában van azon veszélyeknek, amelyek tagállamai létét a szuverenitás piacán fenyegetik, sajnos azonban egy feltűnően rövidlátó, a politikusok rövid távú érdekein alapuló stratégiával indul küzdelembe. Ahelyett, hogy a tagállamok adóinak hatékony felhasználása érdekében tenne erőfeszítéseket, inkább megóvni kívánja tagállamait az adócsökkenést eredményező adóversenytől. Lehetséges persze, hogy az OECD stratégiájával, az adóverseny Káros Adószedési Gyakorlatként való megbélyegzésével és akadályozásával egy ideig még finanszírozható az adók szokásos pazarlása. Ez a stratégia azonban nem stabil: míg az emberi jogok védelmére irányuló erőfeszítések védhető filozófiai rendszerre épülnek, az adóverseny korlátozására irányuló erőfeszítések homokra. Milyen alapon fenyeget meg az OECD kevesebb vagy más szerkezetben adót szedő országokat? Vajon miért akarnak az OECD-tagállamok politikusai továbbra is több adót szedni, mint amennyit választóik méltányosnak tartanak? Minél erőszakosabb lesz az OECD, az egyes kívülálló államokat annál nagyobb anyagi és erkölcsi nyereséggel kecsegteti befogadni a méltánytalanul magas adók elől menekülők vállalatait. Középtávon nem számíthatunk tehát az OECD erőfeszítéseinek sikerére.

Az idézet utolsó mondatának predikciójával ("Középtávon nem számíthatunk tehát az OECD erőfeszítéseinek sikerére") ellentétben az OECD erőfeszítései a "szuverenitás piaca" kialakulásának kezelésére 2009 végén megkérdőjelezhetetlen sikerrel járt:

The principles of transparency and exchange of information developed by the OECD’s Global Forum on Transparency and Exchange of Information have been accepted by countries around the world. [...] With these endorsements, all countries surveyed by the Global Forum have now endorsed the standard. OECD: PROMOTING TRANSPARENCY AND EXCHANGE OF INFORMATION FOR TAX PURPOSES - A Background Information Brief

Ez azt jelenti, hogy az államok adózási szempontból kartellt képeznek, amely sikeres fenntartása esetén lehetővé teszi, hogy adóverseny folytatása helyett növeljék az adóik összegét.

Hosszabb távon azonban nem számíthatunk az államok kartelljének sikerése, ui. kartellt fenntartani meglehetősen nehéz, vö. Levenstein and Valerie Y. Suslow,2006: What determines cartel success?:

Another way to approach the determinants of cartel duration is to examine the immediate cause of the cartel dissolution. Several of the international cross-section studies do systematically examine breakdowns. Eckbo categorizes cartel failures with a series of binary variables: Was the breakdown market related or political? If market related, was it due to external forces? If externally caused, was it an increase in non-member supply that strained cooperation to the breaking point? A tabulation of the results of his investigation is shown in Table 7. The main reason, as most theorists would suspect, is internal conflict or defection, accounting for 10 of the 23 breakdowns, or roughly 44 percent. The same holds true for the twenty-nine Sample 2 cartel episodes: 59 percent ended due to internal conflict. In Suslow’s sample, it is also true that internal conflict and cheating ended a large majority of cartels, second only to the fact that many cartels in her sample were brought to an end by World War II.

As with Eckbo, Griffin also looks into the reasons for cartel “disintegration.” He finds that for his sample of 54 cartels, 27 ended for primarily political reasons. New entry or the use of substitutes ranks second, with a count of 18. What Griffin calls “behavioral problems” or “opportunistic behavior” caused another 14 to fail. This category includes cheating and disagreement over market shares, encompassing both what we would classify as “monitoring” price wars and “bargaining” breakdowns. World War II brought 12 cartels to an end. [...]

Summary of Results from Cross-Section Studies [...] Other than WWII, cheating is the most common cause of breakdowns in international cartels.

Márpedig az államközi államoknak

eredendő természetükből adódóan minden lehetőségük,
adóbevételeik "egyéni" maximalizálása érdekében pedig minden késztetésünk megvan a (kartell szempontjából értelmezett) "csalásra", vö. a Svájci példával.

Vegyük észre, hogy az államok adókartellje törekvés és lehetőség szerint nem csak a materiális javakra vonatkozna: az államok adókartellje szívesen megadóztatná az interneten terjedő ("szellemi tulajdonnal" rendelkező) információt is.

Megítélésem szerint a kiút egészen máshol van, mind lokális, mind globális szinten, mint ahol az államok jelenleg keresik, vö. Mázsa,2006: Államjövő-kép:

Az adóbevételek két típusú szereplőtől származnak: akik szívesen választják a Magyar Köztársaság szolgáltatásait (pl. ide hozzák befektetéseiket, vagy nálunk adóznak tanulmányaik, utazásaik, gyógykezelésük alatt), és akik nem vagy alig tudnak elmenekülni adóhatósága elől. Az "adó" kifejezés összemossa e két bevételtípust: hívjuk az elsőt szabadon választható szolgáltatásmenük méltányos "árának" vagy "ellenértékének", a másodikat pedig a kiszolgáltatott adófizetők "lenyúlásának" vagy az adók "újraelosztásának", persze különböző "jó célok" érdekében. Az állam reformjának és fejlesztésének az általam javasolt pártatlan célja a következő. A Magyar Köztársaság a jövőben olyan körben, csomagokban és minőségben nyújtson ne csak belföldi, hanem immár uniós és globális szolgáltatásokat is, hogy az e szolgáltatásokat világszerte igénybe vevők által fizetett méltányos ellenértékek összessége tegye lehetővé egyben a felelős (és ugyanakkor: pártos) társadalmi célok Európában megszokott szintű finanszírozását is. Tisztázzuk tehát: ez korántsem egy naiv, érdekmentes célkijelölés. Lenti javaslataim esetleges sikeres valóra váltása alapján idővel pl. a pártok rengeteg pénz elköltése fölött gyakorolnának befolyást. Sokszorosan annyi fölött, mint ma. Költhetik majd a magyarabbakra vagy a szegényebbekre, a hagyományokra vagy a haladásra vagy akár a hoszszú távon is "röghöz kötött" adófizetők lenyúlásának a teljes megszüntetésére: ki mire akarja. De előbb kapjuk össze magunkat, és alakítsuk át a magyar államot egy profi szereplővé, amely eléri, hogy az ország gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben fenntartható módon fejlődik, és amely felelős helyi, uniós és globális társadalmi célokat láthatóan nem másból, mint az általa kezdeményezett és nyújtott különböző szintű speciális állami szolgáltatásoknak a globális nyereségéből finanszíroz. Röviden: a XX. század pazarló és újraelosztó államát váltsuk a jövő 1) értékteremtő és -fejlesztő, 2) jól működő, továbbá 3) saját helyi, és lehetőség szerint tágabb, akár globális felelősségét is vállaló államává. [...]

1) Biztosítani kell, hogy a magyar adótermékek tulajdonosai (azaz a magyar választók, és különösen a befolyásos, gazdag, koncközeli magyar egyének és vállalatok), megértsék a fenti piaci szituációt, és valódi részt vállaljanak a stratégia valóra váltásában. [...]

2) El kell érni a költségvetés általános (és a pántlikázott adófajták esetében ágazatonkénti) egyensúlyát. Közben fel kell fednünk az állam értelmét (purpose) és központi (core) funkcióit általában (pl. biztosítási termékek nyújtása a szereplők nem piacosítható kockázatai és bizonytalanságai ellen?), és a magyar államéit különösen (ügyelve arra, hogy ezek minél inkább az állam államiságából fakadó, a nem állami szereplők által lehetőleg nem nyújtható funkciók legyenek).

3) A piac és a szolgáltatás "vége", azaz jövőképe felől végiggondolt adótermékeket és intézményeket kell fejlesztenünk, mégpedig azokat és csak azokat, amelyek illeszkednek a magyar állam e jellemzőihez, hogy kinyithassuk és kialakíthassuk a fent említett új piacokat. (Erre nyilván csakis akkor lesz esélyünk, ha a magyar állam által nyújtott garanciákat, és ami ugyanilyen fontos: a garanciák határait kínosan pontos és hiteles módon rögzítjük.) Jelenleg ugyan nehéz elképzelni, de pl. oktatási, egészségügyi vagy nyugdíjrendszerünk nemcsak teher, hanem globális üzlet is lehet. [...]

4) Meggyőződésem, hogy morális és taktikai szempontból is úgy kell eljárnunk, hogy biztosítjuk "az egyenlő elbánás elvét" azok között, akik szabadon választják szolgáltatásainkat, és azok között, akik nyelvi, családi, érzelmi, intellektuális stb. okokból hosszabb távon is kiszolgáltatottak lesznek a magyar állam adóztatási monopóliumának (de természetesen tekintetbe véve a különböző adótermék-menüket igénybe vevő adózók eltérő igényeit). Lehet, hogy szegényeket könnyebb lenyúlni, mint a mobilis adózóinkat, mégis érvelhetünk amellett, hogy intézményeink ne tegyenek majd különbséget a kiszolgáltatott és az adótermékeinket szabad akaratukból választó adófizetők között (de legalábbis garantáljuk valahogyan, hogy az ettől az elvtől való esetleges eltérésből fakadó hatékonyság-javítás hasznait valahogyan ténylegesen megkapják azok, akik több adót fizetnek).

5) Ha a fenti új piacokat kinyitottuk, minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy az (ún. méretgazdaságosságból és hálózati hatásokból fakadó) összes lehetséges előnyt kihasználjuk ott, ahol az áttörés sikerült (ez jó esetben két-három adótermék, illetve -menü lehet), de a felesleges állami "szolgáltatásokhoz" hasonlóan építsük le azokat a versenyképtelen kapacitásainkat, amelyeket az adótermékek globális piacán az önellátásnál kedvezőbben tudunk beszerezni.

6) A fenti keretek között kell maximalizálnunk az adótulajdonosok hasznosságát (hogy az üzlet az adótermékek de facto fő tulajdonosainak is kifizetődő hozammal kecsegtessen). Ez durva közelítéssel annyit jelent, hogy a fenti feltételek teljesítése esetén (de csakis akkor, nem előbb) növeljük (!) az adóbevételeinket (illetve nettó jelenértéküket) addig, ameddig csak lehet (és ez még etikus és kívánatos is lesz, hiszen szintjüket a globális verseny körülményei alakítják, hátrányosan semmiképp sem különböztetik meg a kiszolgáltatottakat, és termékeink fejlesztésére is lehetőséget nyújtanak). Ez a globálisan maximális bevételhez vezető adószint nyilván lényegesen kisebb (!) adókulcsokat és egy adózóra jutó elvonást jelentene, mint amekkora ma a "röghöz kötött" magyar adófizetőket sújtja - de csakis a fentiek teljesítése esetén, nem pedig azt megelőzően. A globális piacon nem adótermékeink olcsósága által kell versenyeznünk (pl. Kínával), hanem jövőtudatos, innovatív adótermékek piacra dobásával (pl. Svájccal).

7) Demokratikus eljárások (pl. választások) által a befolyó többletadót aztán el lehetne osztani a tulajdonosok között, ízlés szerint.

Hogy a fenti "glokális magyar állam" (globális-lokális, erről lásd: Cséfalvay: Globalizáció 2.0, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004, 46-47.o.) koncepciója mit jelent az egyes szektorok szempontjából konkrétan, később majd kifejtem - még jobb, ha kifejti más. De az általános elv röviden összefoglalható: globális szinten is piacképes, paraméterezhető (más speciális lokális igényekre is átállítható), profi, érdektudatos, összeillő, fejleszthető állami-gazdasági-társadalmi rendszerekre van szükségünk, amelyeknek a külföldiek által is igénybe vett szolgáltatásai összességükben lényegesen jövedelmezőbbek és perspektivikusabbak, mint eddig a kiszolgáltatott belföldi adófizetők lenyúlása, vagy a transznacionális vállalatok egyszerű támogatása volt. Ez nem egy-egy miniszterelnök, egy-egy kormány vagy egy-egy bizottság biznisze.

Allamkozi jovokep - Kooperacio belso rendje: nem változik

A kooperáció belső rendjével kapcsolatban az államok nem éreznek késztetést a változtatásra, ami továbbra is az államközi államon belüli alkotmányos demokráciát jelent.

Allamkozi jovokep - Kooperacio kulso rendje

0D Allamkozi jovokep: Allamok kartellje hatalmanak kiterjesztese az internetre 2008.05.22 -

A 2008.05.22-től dokumentált Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) a "szellemi tulajdon" (intellectual property) koncepció és etikai elv segítségével próbálja meg kiterjeszteni a tulajdon (és természetesen az adózás) koncepcióját az atom-térről a bit-térre.

Maga a 'szellemi tulajdon' kifejezés is ezt a kiterjesztő koncepciót hivatott közvetíteni.

Legutóbbi fejlemények:

az Európai Parlament hatalmas többséggel felszólította az Európai Bizottságot, hogy ne egyezzenek bele titokban az Egyesült Államok által javasolt megállapodásba.
Erre másnap az Egyesült Államok elnöke kiállt az ACTA mellett.
Az addig titkos tárgyalásokat 2010.04.21-én az addig nem nyilvános szöveget az EU nyilvánosságra hozta.

Az államok törekvése természetesen nem korlátozódik a ("szellemi tulajdonnal" rendelkező) információ adóztatására: a különböző eljárások jó összefoglalását nyújtja Reidenberg,2003.

Fontos, hogy itt nem az államközi rend, hanem az egyes egységeik, az államközi államok interneten való hatalomszerzése, az Internet "Földhöz kötése" a jövőkép.

Az aktuális fejleményeket lásd itt: http://theunitedpersons.org/blog/tag/acta

1D Allamkozi jovokep: Nem valtozik

Az emberi jogokkal kapcsolatban az államok nem éreznek késztetést a változtatásra, ami továbbra is hatékony intézményes garancia nélküli emberi jogokat jelent.

2D Allamkozi jovokep: Allamok hatalmanak kiterjesztese a Fold egesz felszinere 2003.03.31 - 2009.11.03 -

Az államok hatalmának kiterjesztése a Föld egész felszínére egyrészt az államközi rend anyagi alapjának a bizosítása érdekében hozott intézkedésekkel egyezik, ami értelmezhető az államközi rend megerősítéseként is.

Másrészt, a Nem Szükségszerűen Particionált Ügynökök Hadviselésére való reakcióként, a Proliferation Security Initiative (PSI) és a hozzá hasonló kezdeményezések kívánják kiterjeszteni az államközi államok hatalmát a szárazföldekről az óceánokra is, amely a megközelítés érdekében fellépők érvelése szerint nem állna precedens nélkül:

Legal scholars should further develop the normative and legal rationales behind the PSI with the hope that transporting nuclear contraband across national borders will come to be viewed as such a gross violation of international security that it will be considered legal for any nation to use most any means to prevent it. Indeed, it has been suggested that such an act should be considered akin to slavery and piracy, two activities that have long been deemed to warrant violating the notion that ships should be free from interference on the high seas and be allowed innocent passage through territorial waterways.

Because of a mix of self-serving and altruistic motives, the United Kingdom promoted the norm to ban the transnational transport of slaves beginning in the late eighteenth century. As a consensus grew around it throughout the first part of the nineteenth century, the ban was gradually ensconced in custom, and a license to interdict ships that were suspected of transporting slaves became part of international law.

Until very recently, piracy, too, was universally considered a legitimate target of national navies; indeed, it was viewed as providing a precedent for the PSI. However, as a result of what at least communitarians would consider a radical interpretation of human rights, some European governments have recently held that because pirates are criminals, they can be pursued only by the police, not the military--never mind that police have no jurisdiction on the high seas. Decisions like these have hampered attempts to fight piracy in the Gulf of Aden. If basic security is to be restored to the seas, the public interest must take precedence over absolutist interpretations of pirates' human rights, just as it did over the human rights of slave traders. Etzioni,2009

Vegyük észre azonban, hogy az érv összemossa, hogy az államok mint ügynökök és az emberek mint ügynökök particionáltak, és egy olyan stratégiát javasol a területen kívüli konfliktusok megoldására, amely --- kevésbé kifinomult taktikával taktikával ugyan, mint globális akciók során az emberi jogok védelmére való hivatkozás, de --- a War on Terror esetében már kudarcot vallott.

3D: Allamkozi allamok hatalmanak kiterjesztese a vilagurre

Az űr kontrolljának módjáról a jelenlegi technológiai színvonal mellett egyelőre nem lehet beszélni.

Lehet viszont feltételezni, hogy valamelyik hajtómű-koncepció az űrutazás költségeit a jelenlegi töredékére csökkenti, ami

a technológia adott fejlődése, és
az USA stratégia erőteljes ilyen irányú váltása, leginkább az űrtechnológia privát fejlesztésének erőteljes állami támogatása (vö. a http://theunitedpersons.org/blog/advancing-the-frontiers-of-space-exploration )

mellett erősen valószínűsíthető.

A magánszektor állami támogatása mögötti közvetlen megfontolások a következők:

[...] we will work with a growing array of private companies competing to make getting to space easier and more affordable. Now, I recognize that some have said it is unfeasible or unwise to work with the private sector in this way. I disagree. The truth is, NASA has always relied on private industry to help design and build the vehicles that carry astronauts to space [...] By buying the services of space transportation — rather than the vehicles themselves — we can continue to ensure rigorous safety standards are met. But we will also accelerate the pace of innovations as companies — from young startups to established leaders — compete to design and build and launch new means of carrying people and materials out of our atmosphere.)

Az állami támogatáson kívül miért éri meg a magánvállalkozásoknak az iparágba történő befektetés?

Természetesen a hosszabb-rövidebb távon várható profit miatt, pl.:

[...] companies and investors are realizing that everything we hold of value — metals, minerals, energy and real estate — are in near-infinite quantities in space. As space transportation and operations become more affordable, what was once seen as a wasteland will become the next gold rush. Alaska serves as an excellent analogy. Once thought of as “Seward’s Folly” (Secretary of State William Seward was criticized for overpaying the sum of $7.2 million to the Russians for the territory in 1867), Alaska has since become a billion-dollar economy. The same will hold true for space. For example, there are millions of asteroids of different sizes and composition flying throughout space. One category, known as S-type, is composed of iron, magnesium silicates and a variety of other metals, including cobalt and platinum. An average half-kilometer S-type asteroid is worth more than $20 trillion.

E megközelítés jó az adott állam (az Egyesült Államok) állampolgárai és az ott bejegyzett vállalkozások számára, és közvetve, az adórendszeren keresztül az állam számára is. Továbbá, az állampolgárok és a vállalkozások számára potenciálisan akkor is hosszú távú stratégiai előnyt jelenthet, ha a világűr politikai kontrollja nem feltétlenül a Földi államok szervezésében folyik majd.

Allamkozi jovokep - Konfliktus

Az államok reakciói a nem szükségszerűen particionált ügynökök hadviselésére stratégiailag azonos, taktikailag azonban különböző, egymást időben átfedő szakaszokat alkotnak.

Allamkozi jovokep: War on Terror - Overseas Contingency Operations 2001.09.16 - 2009.03.23 -

A Háború a Terror Ellen 2001.09.16-án kezdődött, és 2009.03.23-án, az Overseas Contingency Operations kifejezésbe való átvezetésével ért véget.

Az USA 2002-es Nemzetbiztonsági Stratégiájáról lásd

A megközelítés (stratégia) tulajdonsága, hogy

a nem particionált ügynökök hadviselésére
globális választ szeretett volna adni
mégpedig (particionált) államközi államként, ill. taktikától függően államközi államok szövetségeként, vö. Mázsa,2005: Forradalom és szabadságharc:

A megelőzés doktrínája a hadiforradalom hatásainak egyetlen ma ismert és kipróbált, bár hatásaiban nyilván még nem tanulmányozott, doktrínaszintű ellenszere. Lényege: induljanak a Földön bárhonnan, nem várhatunk a terroristák eredményes belföldi támadásaira, hanem azokat a rendelkezésre álló eszközökkel meg kell előzni. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok gyakorlatilag egymaga követi. Ez utóbbi eljárást a multilateristák, magát a doktrínát pedig az izolacionisták vagy pacifisták támadják.

[...] a múlt század ötvenes éveire a vesztfáliai rend a volt gyarmatokra is kiterjedt. A hasonló fejlettségi szintű államokra tervezett rend világrenddé vált. Ez alkalmat nyújtott arra, hogy egyik alapelvének, a belügyekbe való be nem avatkozásnak az ürügyén a korábbi gyarmatok fejlődésével érdemben ne kelljen foglalkozni. A határok a problémák bekerítését és kontrollálhatóságát szolgálták. Mindezt azonban új megvilágításba helyezte, hogy egy, a fejlődő világban gyökerező nem állami hadviselő szervezet a fejlett világ egyik központja ellen hajtott végre sikeres támadást. Itt a távoli humanitárius katasztrófák esetével ellentétben a tévénézőnek már nem csupán a vacsora melletti hangulata került veszélybe.

A megelőzés doktrínája, funkcióját tekintve, eredendően nem a - nemzetközi rendben gyakorlatilag a fejlett világról leválasztott - fejlődő világon belüli humanitárius problémákról szól. Hanem a szeparálhatóság megszűnése következtében a fejlett világban előálló problémák kezeléséről. Más kérdés, hogy ez utóbbi problémák megoldását ugyancsak a fejlődő világ területén, az eredetüknél célszerű elkezdeni.

Koszovóban a közös humanitárius megelőzés kétségkívül a (problémákat bekerítő) nemzetközi rendszer rendes működésének következményei miatt történt. Noha a működő nemzetközi rend kereteinek figyelmen kívül hagyásával, az Egyesült Nemzetek Szervezetének felhatalmazása nélkül, de továbbra is a nemzetközi rend szereplőiből álló (multilaterális) szövetség lépett fel a nemzetközi rendszer hibáinak tüneti kezelése érdekében.

A megelőzés fent definiált doktrínája viszont az ancien régime logikájához képest tökéletesen rendszeridegen fogalom: mintegy megtestesülése a térbeli és időbeli szeparálhatóság, azaz a nemzetköziség, következésképp egyben a multilateralizmus kudarcának.

Nem particionált ügynökök elleni hadviselésre nem igazán alkalmas egy nem univerzális stratégia: kérdés, hogy az univerzális (tehát nem egyszerűen globális) stratégia

megszervezhető-e (particionált) államközi államként, ha az államok alkotmánya következtében működő ENSZ nem képes és nem hajlandó erre, és
érdemes-e egyáltalán területfüggetlen globális fenyegetésre területalapú választ adni.

Allamkozi jovokep: Proliferation Security Initiative 2003.03.31 -

A Proliferation Security Initiative összefoglalása itt, értékelése itt olvasható.

Allamkozi allamisag vizvalasztoi

Három olyan szcenáriót találtam, amely alapjaiban kérdőjelezné meg az államok, elsősorban az Egyesült Államok, mint állam stratégiáját, ti. hogy

a nem particionált ügynökök akcióira (pl. hadviselésére, adóztatására),
globális, de nem univerzális választ szeretne adni
mégpedig (particionált) államközi államként, ill. taktikától függően államközi államok szövetségeként vagy kartelljeként.

Vizvalaszto konfliktus: Nemallami atombomba-robbantas

Ha egyes nem szükségszerűen particionált ügynököknek, hadviselésük részeként, sikerülne atombombát robbantaniuk, az alapjaiban ásná alá az államok fenti stratégiáját, és mutatna rá annak alapvető hibájára, ti. hogy lokálisan sebezhető particionált ügynökök vállalják a fő szerepet egy lokálisan sebezhetetlen ügynökkel szembeni hadviselésben.

A stratégia alapvető kockázataitól függetlenül a lokális Egyesült Államok jelenleg kiváló taktikával végzi globális feladatát: http://theunitedpersons.org/blog/threat-of-nuclear-terrorism

Európa nem (és a cikk születése, 2005 óta sem) rendelkezik nemhogy stratégiával, de önálló (az Egyesült Államoktól függetlenül végiggondolt) taktikával sem a témában, vö. Mázsa,2005: Forradalom és szabadságharc:

Elképzelhető, hogy létezik a megelőzésnek egy alkalmasabb, az érintetteket a gyarmatosításra kevésbé emlékeztető módja - konkrét javaslataimról részletesen írtam Mit akar Európa? (ÉS, 2004/18.) című cikkemben. Ha az új világban is szerepet kívánunk biztosítani magunknak, akkor nekünk, európaiaknak is össze kell egyeztetnünk a hadiforradalom adottságait a közrend követelményével. Különösen akkor, ha abban, ahogyan az Amerikai Egyesült Államok maga alkalmazza az új doktrínát, másodlagos veszélyek csíráját látjuk, és ezért nem feltétlenül az Egyesült Államok megoldását kívánjuk sajátunkként elfogadni. [...]

Történt egy alapvető változás az államok politikájában, mégpedig belpolitikájában, ráadásul tökéletesen függetlenül attól, hogy mi a véleményünk a világ aktuális vagy kívánatos rendjéről. A változás abban áll, hogy a politikusok immár elsősorban nem az osztogatási teljesítményük vagy a látványos kakaskodásaik alapján ítéltetnek meg. Hanem - kérdezzük csak a spanyolokat! - legnagyobb hibájuk alapján. A terroristák nem szembeszállnak szövetségeinkkel, hanem kihasználják gyengeségeinket. "Nekünk csak egyszer kell szerencsésnek lennünk, nektek mindig" - üzente egykor Nagy-Britannia miniszterelnökének egy ír terrorista (http://redteamjournal.com/issuePapers/issue_paper2.htm [a levelet azóta levették a honlapról, de az idézet fennmaradt, pl. itt]).

Margaret Thatcher és a brit kormány a veszélyek tökéletes tudatában alakította politikáját, és kezdeti esélyei ellenére is győzni tudott lokális terroristái felett. Vegyük észre, hogy már nekünk is a saját bőrünkre, továbbá családunk és nemzetünk bőrére megy a játék. Ez nem paranoia, hanem hadiforradalom. Immár nem a meggyőző politikusok, hanem az elővigyázatosan és hibamentesen okos politikáik között kellene válogatnunk. Pedig amíg a tünetekről sem alkotunk helyes diagnózist, az alternatív terápiákat és bennük szerepünket sem találhatjuk.

Ideje komolyra fordítanunk a szót itthon, Európában. Képes és hajlandó-e a lakosság számára életbevágó politika előkészítésére és valóra váltására a jelenlegi politikai elit? Vagy tovább bízik Európa megejtő védtelenségében és a terroristák megértő jóindulatában? Ha e témában nem tudja túltenni magát megszokott provincializmusán, akkor Európa elköveti a ma elképzelhető legveszélyesebb hibát: életrevalóságát nyilvánosan vonja kétségbe.

Vajon már most új politikai vállalkozók után kell néznünk, vagy inkább várjunk ezzel az első házhoz szállított európai atomrobbantásig?

Vizvalaszto anyagi alap: Immaterialis javak nemallami adoztatasa

Amennyiben életképes alternatív infrastruktúra jön létre egy erre irányuló projekt következtében, az önmagában a hatalmi egyensúly kibillenéséhez vezethet az államok és az új szereplők között.

If new developments in the technology of commerce are now undermining the efficiency of the state as an autonomous taxing entity, fiscal pressures may produce a similar shift in de facto political authority away from the state and toward whatever international mechanisms are created to expedite the taxation of these new forms of commerce. [Paris,2003: 153]

E potenciális fejleményhez nem kell feltételezni, hogy az új szereplők, amelyek képesek és hajlandóak az államoktól független adóztatásra az immateriális javak körében, erkölcsi alapokon állnak.

Vizvalaszto moralis alap: Nemallami politikai lojalitas

Különösen akkor billen meg a hatalmi egyensúly az államok szempontjából, ha az új szereplők, amelyek képesek és hajlandóak az immateriális javak adóztatására, egyben morális alapon is tevékenykednek, és tagjaikban az államoktól független, mainstream (azaz nem lázadó) politikai lojalitást generálnak:

Currently the word ‘neo-medievalism’ is generally used in two ways. Focusing on how states have lost control over their domestic affairs, one details the rise of non-states actors, transnational networks, and international institutions. However, increasing interdependence and reduction in domestic capacities does not necessarily reduce sovereignty in the absence of new organising principles competing with the state. The European Union (EU) may represent an alternative view of neo-medievalism. [...] While the EU is already more than the sum of its states, states are not disappearing. While sovereignty may be diminished, authority structures are not in open competition, as would be the case if authority were truly overlapping. Because of this strong institutionalisation, the EU is far from the chaos and competition implied by neo-medievalism. Furthermore, neither of these models generates real issues of multiple loyalty. [Deets,2006:19]

Jovokep-alternativa II: The United Persons jovokepe 2008.08.27 -

Szemelykozi jovokep - Kooperacio anyagi alapja: Free Tax Project 2010.01.01 -

Az államtól független adóztatás tartalmi körének (scope-jának) meghatározása és projektjének ötlete a Mázsa,2010: States: let them prey on atoms but not on bits! c. cikkből származik. Itt csak az ideológiáját vázoljuk és a részprojektjeit soroljuk fel; részletesebb kifejtése innen érhető el: http://p2pfoundation.net/Free_Tax_Project

Free Tax Project: Core Ideology

Purpose: Free Tax Project - Free Your Tax from States
I. Core Value: Free

Free tax
means libre tax and, at the same time, optionally gratis tax (cf. Wikipedia: Gratis versus Libre, The Free Software Definition and The Open Source Definition),
but does not mean that it should be gratis and should exclude the opportunity to express the responsibility towards the political units their citizens feel allegiance to.

means free choice of the destination of the tax of intangible goods, depending on political allegiance of producers of these goods (by the option of setting the default tax destinations) and/or of customers of these goods (by the option changing the default destinations),
but does not mean that you can not pay tax of intangible goods to a territorial state (e.g. if a producer and/or a consumer feel political allegiance primarily to it).

means free from monopolization (e.g. by the states), i.e. the tax market of intangibles should be contestable, i.e. free for competition
and does not mean either that this tax market should be freely monopolizable (e.g. by the states),
or that some hypothetical (e.g. a super-state) authority should enforce tax competition, i.e that this tax market should be competitive,

means independent tax (e.g. free from dependence of states),
but does not mean that taxation of intangibles should not practice public cooperation e.g. with states in order to maintain free choice.

II. Core Value: Common

The Project is defined as the Greatest Common Divisor among
p2p movements
Hackerspaces
Pirate parties
Micronations
"State hack" projects (first steps in this direction: Free State Project and Icelandic Modern Media Initiative)
The United Persons
as a reference group, within the scope of the Project, i.e. taxation.

Constraint: the predetermination of the desirable scope of the state is certainly not included in the Greatest Common Divisor. Contestable tax market of of intangibles should shape the environment for the states and they will proactively/reactively adapt themselves to this environment.

Free Tax Project: Subprojects

The subprojects should be defined as the necessary and together sufficient open system modules for the project.

1. Subproject: Sustainable Creativity

The first Subproject: Sustainable Creativity as an ethical basis for free tax in the form of a firm conception of sustainable creativity in case of intangibles.

2. Subproject: Independent Infrastructure

Infrastructure for secure communication and political participation independent of states.

3 Subproject: Independent Money and Tax

The option to exchange bits and pay our tax on bits to the political units to which we owe our political allegiance (i.e., independent of, but not excluding, the states), cf. http://theunitedpersons.org/blog/states-let-them-prey-on-atoms-but-not-on-bits

default rate > 0
option out (i.e., e-cash)

The extreme 0% tax rate still does not mean gratis transaction: the costs of transaction and tax rates are not the same concepts.

4. Subproject: Pacification

Defending the option of producers and consumers of intangibles to avoid double taxation by states.
- default: no double taxation
- option out (i.e., pay taxes on bits to states as well)
Ensuring that our tax is free from cartels, vö. Barnett,2006:

1. Focus prosecutors on “hard core” cartel activity

2. Treat cartels as serious crimes, and cartel members as criminals

3. Provide amnesty and amnesty plus

4. Vigorously prosecute obstruction of justice

5. Charge cartels in conjunction with other offenses

6. Provide transparency

7. Publicize enforcement efforts

5. Subproject: Participation

The infrastructure to spend our taxes by means of our participation (through a process which is not necessarily democratic, but necessarily based on a constitution).

6. Subproject: Customary Law

Laws revealed by our customs of our communities on the internet.

Customary law does not mean that we should avoid prescriptive laws or constitutions: it just means that we should review and appreciate the experiences we acquired through our cooperation of different kinds on the internet.

7. Subproject: Citizen Experience

To offer average users a kind of user experience as Apple provides, and to advanced users as open as Linux provides and as formal as machine readable ontologies; for all above.

Usable
Open
Formal

8. Public Transparency

Deliver push and pull information to the public on

the strategy and tactics of the tax cartel of the states and our evaluation,
the project.

Szemelykozi jovokep - Kooperacio belso es egyben kulso rendje: Ius inter personae 2008.08.27 -

0D - 1D - 2D - 3D Szemelykozi jovokep: Szemelyek mint szemelyek alkotmanya

A United Persons jövőképe az alkotmányából http://theunitedpersons.org/constitution ismerhető meg.

Az Alkotmány tisztázza, hogy a United persons "must [...] work based on and in order to this Constitution consistently", azaz

egyrészt az alkotmányományában lefektetett elvek alapján kell működnie,
ugyanakkor az alkotmányományában lefektetett elvek érdekében is kell működnie,

azaz a belső működésének és az külső cselekvéseinek összhangban kell állniuk.

Ezek az elvek az Alkotmány 10 preambulum-pontjából és 10 statement-jéből ismerhetők meg.

Összefoglalva: a különböző fajú személyek (pl. természetes személyek mint az emberek és az esetleges idegenek, génmódosított személyek, mesterséges személyek, mint a mesterséges intelligenciák és a robotok, jogi személyek mint a vállalatok, transzcendentális személyek, államok, stb.) ekvivalenciáját és tiszteletét hirdetik.

A megvalósítás módját illetően az alábbi statement-ek az irányadók:

7. respect those who are not willing

8. help those who are not able

9. pacify those who attack

10. improve what is not a person

Az United Persons jövőképe, hogy ezek az elvek teret nyernek a világban, a személyek ezek alapján működnek, mivel így helyes, és mivel az United Persons képes és hajlandó ezek mellett kiállni.

Ugyanakkor a United Persons tevékenysége alkotmányosan korlátozott: a személyek csak mint személyek tevékenységét szabályozza (nem mint pl. emberekét). Azaz csak olyan tevékenységekre vonatkozik, ami minden fajta (természetes, mesterséges, stb.) személy együttélésére vonatkozóan értelmes, a ius inter personae alapján, vö.:

I’m not saying we have nothing to fear from robots, nor that their values make no difference. I’m saying the natural and common human obsession with how much their values differ overall from ours distracts us from worrying effectively. Here are better priorities for living in peace with strange potentially-powerful creatures, be they robots, aliens, time-travelers, or just diverse human races:

1. Reduce the salience of the them-us distinction relative to other distinctions. Try to have them and us live intermingled, and not segregated, so that many natural alliances of shared interests include both us and them.

2. Have them and us use the same (or at least similar) institutions to keep peace among themselves and ourselves as we use to keep peace between them and us. Minimize any ways those institutions formally treat us and them differently. http://www.overcomingbias.com/2010/04/seek-peace-not-values.html

A jövőkép része, hogy a ius inter personae éppúgy elterjed a világban, mint ahogy Gaius találmánya 160-ból, a ius gentium, törvénnyé vált 533-ban, és Vitoria 1532-es találmánya, a ius inter gentes, rendező elvvé és szerződéssé vált 1555-ben. Egyes államok és emberek szívesen csatlakoznak a United Persons-höz.

A ius inter personae, a ius inter gentes és a ius naturale mindegyike a maga funkcionális helyén, egymást nem zavarva működik.

A világűr politikai kontrollja az alábbi fejezet alapján alakul.

3D Szemelykozi jovokep: A vilagur technologiafuggo politikai infrastrukturaja

Politikailag nem sok függ attól, hogy mely konkrét technológia teszi lehetővé az űrutazás költségcsökkentését, hosszabb távon egyetlen releváns politikai kérdés van ezzel kapcsolatban: a világűr politikai kontrollját

a kommunikációs tér felől és/vagy
az utazási tér felől érdemes szervezni, és ez utóbbi esetben
- a földi államok felől (pl. űr-tagállamok csatlakozásával) vagy
- újonnan kialakuló űr-partíción alapuló, a Földi államoktól független 3D államok felől.

A politikai válasz természetesen nagy mértékben függ a technikai kérdésekre adandó válaszoktól, pl.:

nagyságrendileg közelíti-e felülről az utazás (költségarányos) sebessége a kommunikációét (amely a távirat feltalálása óta már jelenlegi tudásunk alapján is minimális költséggel folyhat minimum fénysebességgel), és
az utazás sebessége az anyag számára
- Naprendszeren belüli,
- Tejútrendszeren (galaxison) belüli, fénysebesség körüli, esetleg
- fénysebességtől független (annál gyorsabb) utazást tesz-e lehetővé.

A lehetséges értékek, arányok és szcenáriók elemzésével itt nem foglalkozunk, csak a default szcenáriót említjük.

Alapvető tudományos-technikai áttörés nélkül

a Naprendszeren belül fogunk utazni, és
a kommunikáció költségarányos sebessége az utazáséhoz képest
- több nagyságrenddel kisebb, és
- relatíve csökken a Földi arányhoz képest.

Vegyük észre, hogy a Földi birodalmak kommunikációja a távirat előtt még nagyságrendileg rosszabb is volt, mint a Naprendszer területén belüli kommunikáció: a Marssal 10 percen belül, a Szaturnusszal 100 percen belül vehető fel a kapcsolat (ahova a Voyager űrszondának több mint 3 évbe került eljutnia). Az ember Naprendszeren belüli elterjedése esetén a Naprendszer-léptékű politikai kontrollban a jövőkép szerint a kommunikáción alapuló politikai kontroll nagyobb szerepet fog játszani, mint a valós téren alapuló kontroll. Azt már tudjuk, hogy a kommunikáción alapuló kontroll képes fenntartani a csoportidentitást:

From an applied perspective the implication about group identity is clear. It can be a two-edged sword in achieving cooperation. When it is clearly a parochial matter (as in wars between two countries or in Bornstein’s manufactured two group dilemma), it can encourage local cooperation and global defection. However, when a superordinate group identity can be achieved, it can lead to cooperation between groups, at least in the presence of personal commitments. It may, thus, not have been a coincidence that (Tom Finholt, personal communication, 1987) United States foreign policy became noticeably more aggressive in South America after the invention of the telegraph, where negotiators could establish an instant link back to Washington a link that may well have reinforced the identity as a representative of the United States, rather than as a member of a group of people trying to negotiate a solution to a difficult problem. Nor is the agreement achieved in the early Salt Talks between the US and the USSR negotiators during their famous ``walk in the woods’’ surprising in light of these findings. When the two negotiators were together without any cues about their identities as representatives of the United States or the Soviet Union, they actually reached a solution (a solution that was promptly vetoed by the central authority of both sides). If we wish negotiators to be cooperative, we must do whatever we can to enhance their identity as negotiators dealing with a particular problem, rather than their identity of a representative or a particular group that is in conflict with another group. To hope, in contrast, for a supersuperordinate identity as a ``human being’’ is just too optimistic. Dawes-Messick,2000, pp. 115-116

Kérdés, hogy maga az identitás a 0D kommunikációs téren, vagy a 2D/3D valós téren szerveződő politikai egységhez kötődik majd, vö.: http://theunitedpersons.org/blog/tag/allegiance

A jövőkép itt nyilván az, hogy a default tudományos-technológiai esetben a kommunikációs térből kiinduló (de az utazási térben is jelen lévő) United Persons eredendően alkalmasabb a világűr politikai kontrolljára, mint a 2D-s államokból kiinduló államok.

Kérdés persze, hogy ezt a potenciális előnyét ki tudja-e használni.

Szemelykozi jovokep - Konfliktus: Tamadok pacifikalasa

Semmiképpen sem szabad lerombolni azt a rendet (az államközi rendet), amely működik - akkor sem, ha ez ahhoz vezet, hogy a United Persons nem lesz alkotó eleme a rendnek.

Az államközi rend eredendően olyan, hogy szeparálja a problémákat, ha tudja, bezárva azokat a partíció egy-egy részébe, azaz egy-egy államba. Ez bizonyos fajta (kevésbé szeparálható) problémák esetében nem igazán jó stratégiának, vö. pl:

Diamond,2005: Collapse,
a War on Terror doktrináról szóló fejezettel, valamint
ezzel az idézettel:

Az amerikaiak és az európaiak közös problémái adottak. Jelenleg az emberiség öthatoda - köztük majd' egyharmadnyi tizenöt éven aluli - olyan intézmények között él, amelyek a személy kiteljesítését nemcsak hogy gátolják, hanem szinte lehetetlenné teszik. A fejlődő világ hiteles jelzést adott arról, hogy a fejlett világ nélküle sokat veszíthet és semmit sem nyerhet. A továbbiakban egyszerűen nem jó ötlet cserbenhagyni Afrika, Ázsia és a tágabb értelemben vett Közel-Kelet - benne pedig a kulcspozícióban levő Irak - régióit a nemzetközi rend be nem avatkozási elvének ürügyén. Egymástól függetlenül nem lehetünk szabadok: a fejlődő és a fejlett világ szabadságharcát közösen kell megvívnunk a tömegpusztítás veszélye ellenében.

Mindenesetre a szeparáció kudarca még nem derült ki olyan mértékben, hogy az állampolgárok más politikai egység mint az állam iránti politikai lojalitást kezdjenek kialakítani. Sőt, elképzelhető olyan szcenárió is, amelyben az univerzális vagy globális problémák nem is fogják áttörni a partíció alapú rendet.

Ezért abból kell kiindulni, hogy a személyközi rend terjedése, ha elkezdődik,

1. mindenekelőtt morális alapon kezdődik el,

2. összekapcsolva az immateriális javak adóztatásának gyakorlatával, és

3. ha nagy baj van (pl. nemállami atomrobbantások következnek be szisztematikusan), funkcionális védőhálóként funkcionál az államközi rend számára.

Amit a kozepkorbol tanulhatunk: Univerzalis es lokalis frontok es diagnozisok

A középkortól szemléletünkben elsősorban azt tanulhatjuk meg, hogy lehetőség szerint el kell kerülni: mégpedig egy működőképes alternatív, de nem ellenséges politikai rend kifejlesztésével, levegőhöz juttatásával és legalább alapjáraton való működtetésével.

Sztorink szempontjából tehát a Konferenciával kapcsolatban az a kérdés, hogy milyen ötletek kerültek elő, amelyek a jövőben egy, a fenti Sztoriba illeszkedő proaktív univerzális stratégia kulcselemeiként szolgálhatnak?

Frontok - Kooperacio anyagi alapja

Vitanyi 2010: Lokalis feketegazdasag visszaszoritasa

Vitányi az adóelkerülést lokális problémaként érzékeli:

[...] ma is világrekorderek vagyunk [Magyarországon] a feketegazdaság elterjedésében és mértékében: a GDP egyharmadát veszi el. [...] A „magyar” szó értelme összefonódik a kiskapukkal, mellékutakkal, umbuldával, potyázással, jatpénzzel adócsalással, Már alig lehet megkülönböztetni. És olyan jelentős terepét (hogy ne mondjuk ágazatát) képezi az ezen a kilencvenezer [négyzet]kilométeren belül folyó gazdasági tevékenységnek, valamint a pénzforgalomnak, hogy az az évek során mind elviselhetetlenebb terhet ró az egészre. Ha ezt fel lehetne számolni, vagy pontosabban át lehetne alakítani, abból a magyar gazdaság jórészét helyre lehetne hozni. Ez azonban megy ráolvasással. (Vitányi,2010: 30-31)

Ezzel ellentétben mind az államközi, mind pedig a személyközi jövőkép univerzális problémaként tekint az adózásra, amiből az következik, hogy a Magyarországon tapasztalható jelenségeket alapvetőbbnek tartják, mint Vitányi.

A jelenség

hasonlíthat a középkorira annyiban, hogy az államoknak, mit az államközi rend alapegységeinek az adóztatási kapacitása várakozásaink szerint szisztematikusan gyengül majd,
különbözik azonban attól annyiban, hogy a pénzbeli adóztatás nem olmik össze, csak más szereplőkhöz kerül majd, ami nem hagyja érintetlenül a politikai autoritást és a politikai lojalitást sem:

The anticipated growth of new communications technologies, including the Internet and other digital networks, will make it increasingly difficult for states to tax global commerce effectively. Greater harmonization and coordination of national tax policies will likely be required in the coming years in order to address this problem. Given that the history of the state is inseparable from the history of taxation, this ‘‘globalization of taxation’’ could have far-reaching political implications. The modern state itself emerged out of a fiscal crisis of medieval European feudalism, which by the 14th and 15th centuries was increasingly incapable of raising sufficient revenues to support the mounting expenses of warfare. If new developments in the technology of commerce are now undermining the efficiency of the state as an autonomous taxing entity, fiscal pressures may produce a similar shift in de facto political authority away from the state and toward whatever international mechanisms are created to expedite the taxation of these new forms of commerce. [Paris,2003: 153]

Megítélésem szerint

az adózási kapacitás csökkenésére lokális taktikai válasz helyett
univerzális stratégiai választ érdemes adni, ami
- lehet a reaktív államközi stratégiához való csatlakozás (leginkább az Európai Unión keresztül cf. http://theunitedpersons.org/blog/tag/acta)
- vagy a személyközi stratégiában az államok által betölthető potenciális szerepek proaktív megragadása (cf. Mázsa,2006: Államjövőkép).

Frontok - Kooperacio rendje

Vitanyi 2010: Univerzalis harmadfoku kozossegek

Létrejöhetnek-e harmadfokú közösségek? Nem állíthatjuk, de nem is tagadhatjuk. Van rá igény, vannak jelei és vannak új esélyei is (például a hálózati közösségek, ha túl tudnak lépni a „virtualitás” korlátain. Akkor nevezhetjük az új közösségeket majd harmadfokúnak, tehát az újmodernitás tendenciái megfelelőjének, ha autonóm személyiségek tudatos értékválasztásán alapul. (Vitányi,2010: 38)

Itt tökéletesen egyetértünk Vitányival, két ponton is:

Akkor nevezhetjük az új közösségeket majd harmadfokúnak [ill. az elsőfokú Gemeinschaft és a másodfokú Gesellschaft után, Personschaft-nak, vö.: Tönnies,1887], ha autonóm személyiségek tudatos értékválasztásán alapulnak.
Nem dőlt el, hogy e közösségek képesek és hajlandók-e az állampolgárokéhoz hasonló politikai lojalitást generálni a személyekben:

The pulls of conflicting loyalties are not new. Country, church, corporation and family have always competed with one another, coexisting easily at times and uneasily at others. The issue, however, is not the conflict between overlapping loyalties in general, but between overlapping political loyalties. [Kobrin,1998:20]

Vitanyi 2010: Lokalis koncepcio es reform

A reformtervek Magyarországon is megjelentek, de nem tudtak egységes koncepcióba összeforrni, és nem tudtak a még mindig csökönyösen uralkodó patrimoniális politikai-közpolitikai szövet ellenállásán áttörni. (Vitányi,2010: 33)

Legalább egy (és lehetséges, hogy több), egységes univerzális koncepción alapuló, proaktív lokális reformok alapjául szolgáló jövőkép

magyarul is létezik: Mázsa,2006: Államjövőkép,
ami miatt tényleg nem tud áttörni a természetes ellenálláson, az mind a vonatkozó intézményes tudás (amely eltér a választások megnyerését szolgáló ugyancsak fontos intézményes tudástól) megszerzésében, mind pedig implementálásában szisztematikusan építkező (vö.: Mázsa,2006: Kire szavazok?) politikai erő hiánya.

Itt a kérdés az, hogy Magyarországon képes és hajlandó lesz-e a valaki beletenni pár évet abba a projektbe, hogy ilyen politikai erővé váljon.

Ennek egyelőre semmilyen jelét nem látom.

Vitanyi 2010: Valsag mint univerzalis atrendezodes jele es lehetosege

Mi került most egyetemes válságba?

Láthattuk az áttekintésből, hogy valóban nem pusztán a feudalizmus, hanem a társas együttélés mindazon hagyományai, amelyek az őstársadalom óta a társadalmi lét „altalaján” továbbéltek. (Veres Péter ezt nevezte az emberi „tenyészetnek”.) A különböző nagy társadalmi, állami, birodalmi, gazdasági szerkezetek erre úgy épültek rá, mint valami vaslábakon álló acélszerkezet, alatta az őstalaj, a növényzet meg tudta magát alatta őrizni. Ha nem is maradt egészen változatlan, de megtartotta létének önállóságát.

Minek nevezhetjük ezt a mindvégig továbbélő társadalmi képződményt, masszát, szövetét? Fritjof Capra már évekkel ezelőtt a patriarchalizmus válságáról beszélt. Most megrendült ez az évezredek óta működő rend. (Ebbe a körbe tartozik a patriarchális család már emlegetett felbomlása, és a támasz nélküli individualizáció.) Közben pedig kimerülnek a természeti erőforrások, mert felelőtlenül gazdálkodunk velük. Mivel azonban így maguk az emberi kapcsolatok üresedtek ki, elérkezünk a semmibe. A legszélesebb értelemben vett emberi kultúra, hét milliárd ember magatartás-rendszere kerül válságba. [...]

Összefoglalva. Az első világállapot (a neolit forradalomtól a kapitalizmusig) társadalmasulás túllépett a törzsi kereteken, és olyan új rendszert hozott létre, amelyben a patriarchalizmus, a feudalizmus, a karizmatikus uralom, a hierarchizmus elemei a történelem során különböző arányban keveredtek. Benne olykor, többnyire még csak kezdetleges formában – csupán a görög-római világban erőteljesebben - a racionális viszonyok is megjelentek. A második világállapotban ez utóbbiak kerültek felülre, de a felszín építménye alatt szabad élt másodfokú világ. A múlt század utolsó harmadában új folyamat kezdődött, amely elveszi a levegőt a társiasság hagyományos formái elől. (Vitányi,2010: 21)

Annyiban nem értek egyet az idézettel, hogy mint ahogy az emberre, mint állatra jellemző együttműködési formák (vö.: zotero.org/mazsa/items/collection/1418442) nem tűntek az évezredek során, megítélésem szerint ugyanígy továbbra sem fognak eltűnni.

Amennyiben ezt tudatosítjuk és tudatosan is tartjuk, akkor annyiban viszont egyetértek az idézettel, hogy a politikai kontrollt a szükséges és elégséges mértékben az állati lényünktől elszakadó, személykénti lényünkre alapozott rendre érdemes alapozni.

Uj kozepkor helyett: vissza a jovobe

Természetesen soha sem árt felkészülnünk a mindenkori politikai renddel kapcsolatban a rend teljes felbomlására, amely esetben a középkor tapasztalatai közvetlenül használhatók lennének.

Ez nem is teljesen abszurd feltételezés, lásd pl.
- egy általunk vizsgált szcenárió esetében a Földi készletek mindössze kb. 0,2%-a, azaz 50 Hirosimai nagyságú atombomba felrobbantásának, vagy
- bármilyen más természeti vagy ember által okozott katasztrófa bekövetkeztének a potenciális következményeit, vö: Bostrom,2002,
és léteznek is olyan kezdeményezések és javaslatok, amelyek bizonyos veszélyek következményeinek csökkentésével kapcsolatosak, pl.
- a Norvégiában található Globális Mag Bank, vagy
- a közeli űrbe, Föld körüli pályára tervezett Lifeboat.

Az Apokalipszis és irodalma azonban dolgozatunk témakörén kívül esnek.

Dolgozatunkban a középkor jelentőségét más szempontból, nevezetesen Sztorink (a politikai ekvivalencia terjedésének sztorija) szempontjából vizsgáltuk.

Sztorink kifejtése alapján úgy találtuk, hogy a középkor

átrendeződés
egy birodalom bukása után,
- egy másik birodalom kialakulása helyett,
egy alapvetően más rendbe: az államözi rendbe.

Jelenleg alapvetően rend van, ti. (a középkor utáni) államközi rend, akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy az államközi rend hosszabb távon csak szükséges, de nem elégséges a rend fenntartásához.

Ez a "rendes" háttér szemléletünkben lényegi eltérés a középkor tapasztalataihoz képest. Még arra az esetre vonatkozóan is, ha az államközi államiságot érintő vízválasztó események a jövőben bekövetkeznek, és egyben kezelésükre az államközi rend eredendően alkalmatlannak vagy elégtelennek bizonyul,

jelenlegi elsődleges feladatunk nem a középkori tapasztalatok hasznosítása,
hanem
- azok lehetőség szerinti elkerülése,
- az átmenet lerövidítése, és/vagy
- negatív következményeinek enyhítése

(és ennyiben egyébként arra az Asimovi (1942-1950) jövőképre emlékeztet, amely Gibbon,1776-1789 The History of the Decline and Fall of the Roman Empire művéből indul ki).

Ezen elsődleges feladatunk megoldásához nagyon keveset tudunk hasznosítani a középkori tapasztalatokból, akár volt a középkorban feudalizmus, akár nem, és akár van ma valamilyen értelemben és mértékben feudalizmus, akár nincs. A középkorihoz hasonló jelenségeket tapasztalhatunk jelenleg is, de ezek teljesen más kontextusban, egy olyan, példátlanul sikeres rend, az államközi rend keretei között játszódnak, amely mindössze három évszázad alatt tökéletesen elterjedt a Föld szárazföldi területein. Ez a következtetés nem historicista, a korok és a helyek egy kalap alatt kezelését eleve elvető módszertani megfontolásokból fakad, hanem elemzésünk, és végső soron az elemzésünk tárgyaként szolgáló, a jelenlegi rendet kialakító politikai innovációk eredményeként mondható ki.

Ami tehát jelenleg a középkorral és a jövővel kapcsolatban együttesen, e dolgozat keretei között érdekes lehetett, az

a középkor mint a politikai rend változását megelőző "rend-interregnum" kialakulásának elkerülésére való felhívás, és
az illeszkedő proaktív univerzális stratégia kulcselemeinek leleplezése, azaz az alábbi kérdésre való válasz:

Ha új középkort vizionálunk, hogyan juthatunk vissza a jövőbe?

Vissza a jovobe

From My wiki

Contents

A sztori: a politikai ekvivalencia terjedese az ember tortenelmeben

Meta

Forma

Wiki

Link

Hivatkozasok

Nyelv

Szerzo

Jog: Creative Commons BY NC ND

Elozmenyek

Kutatas

Konferencia

Elozetes szempontok a konferenciahoz

Korabbi kapcsolodo cikkek

Modszertan

Mufaj: sztori es kifejtese

Nem a tortenelem torvenyeit vagy sztochasztikus torvenyeit kereso megkozelites

Nem celszentesito modon aktivista

Nem a korokat kulon es helyeket kulon kezelo megkozelites

Ex post ervenyesseg igenye

Tudomany

Invariancia igenye: a jovo multjanak a sztorija a jelenben

Tarsadalomtudomany

Nem determinisztikus

Szeparalhatosag igenye: a magyarazatnak az elorejelzes nelkul onmagaban is ervenyesnek kell lennie

Univerzalistol a specialis fele

Kijaratok

Tortenelem: sztori - fejlemenyek - kombinacioik - periodizaciojuk

Uj fogalmak