Konferencia
From My wiki
Contents |
Meta
Statusz es idorend
Tavaly, a Politikatudományi Intézet keretében Vitányi Iván kezdeményezésére és irányításával új kutatási program indult, Feudalizmus és modernizáció címen.
A Történettudományi Intézettel való kapcsolatfelvételt követő első konzultáción (2009 december 10-én) két anyagot beszéltünk át: Vitányi Iván csatolt tanulmányának első változatát, és a Mázsa Péter által szerkesztett http://visszaajovo.be/wiki/Feudalizmus wikioldalon vázolt megközelítést.
Az első és a második (2010 január 7-i) konzultáción jutottunk arra a következtetésre, hogy tágabb körben, különböző tudományterületek vezető képviselőinek bevonásával, inkább a kutatási program lent olvasható alapkérdéseire, és kevésbé a címére koncentrálva kell tovább elemeznünk a témát. Erős állításként azonban mindenképpen megtartjuk, hogy a személyi függőségi viszonyok, amelyek a feudalizmusra (is) jellemzők, a Magyarországi intézmények jelenlegi rendszerének is releváns jellemzői.
Első lépésként tehát egy zártkörű, a különböző tudományterületek vezető képviselőinek meghívásával zajló, informális, brainstorming jellegű konferenciát tervezünk 2010 márciusára, amelyet egy formális, nyilvános, és (finanszírozástól függően) alaposabb és reprezentatívabb konferencia követne még 2010-ben.
Nulladik lépésként, annak tágabb körben való tisztázása céljából, hogy a lenti alapkérdések alkalmasak-e (milyen változtatásokat, kiegészítéseket igényelnek) a márciusi konferencia vázaként, meghívunk, hogy vegyél részt a 2010 február 7-én reggel 8:45-kor kezdődő és 10:55-ig tartó konferencia-előkészítő konzultáción.
Cim
A márciusi brainstorming jellegű, és még inkább a későbbi nyilvános konferencia címe maga is nyitott kérdés, melyet február 7-én együtt döntünk el.
Fontos, hogy tükrözze a kutatás lenti alapkérdéseit, ugyanakkor intellektuálisan nyitott jellegét is, azaz a címmel ne köteleződjünk el az alapkérdések egy-egy adott megközelítése mellett.
Alapkerdesek
Legfobb kerdesunk
A legfőbb kérdésünk, hogy
- jelenleg melyek a releváns jelenségek, intézmények és történelmi folyamatok a társadalmak (különös tekintettel a magyar társadalomra) életében,
- hogyan érdemes konceptualizálni, magyarázni, érteni azokat,
- mindez hova vezet és milyen esetleges beavatkozásokat igényel?
Keressük azokat a történelmi-politikai, elméletileg is leírharó kategóriákat, amelyek segítenek megérteni, hogy "mi is van itt", hol tartunk. Úgy érezzük, hogy a helyzet is zűrzavaros, és a fejekben is zűrzavar van: a helyzet megérett a tisztázó, esetenként a tudományos életművek tapasztalatai alapján a homályban világosságot gyújtó elemzésre.
A "minek is nevezzelek" kérdésen túl szeretnénk tisztázni azt is, hogy összességében (megoldható és megoldandó) problémaként azonosítjuk-e a szituációt (vagy sem), és ha igen, akkor ki(k) mit gondol(nak): merre van az előre?
Kontinuitas es fejlodes
Kevésbé absztrakt szinten: a (magyar) intézményrendszerre milyen kontinuitások jellemzők?
Egyrészt mit reprodukál az intézményrendszer
- a múlt század második feléből, az első feléből, a tizenkilencedik századból és az újkorból, a középkorból és korábbról,
- a nemzetállamok korából, az átfedő jurisdikciók korából, a birodalmak korából,
- a szocializmusból, kapitalizmusból, feudalizmusból,
- a "történelem előttről", azaz minden emberi intézményesült társadalmi kapcsolatrendszerre jellemző viszonyokból?
Másrészt mi az, amiben az intézményrendszer fejlődik?
Szemelyes fuggosegi viszonyok
Konkrét példaként: korszakokon átívelő jelenségnek tűnnek a többé-kevésbé intézményesült személyes függőségi (pl. a kliens-patrónus, a sógor-koma vagy a feudális alapú) viszonyok.
Mennyire relevánsak és honnan érdemes eredeztetni e viszonyokat? Mikor hogyan manifesztálódtak, manifesztálódnak, és mi várható a jövőben?
Path dependence es lock-in
A konkrét példát tovább elemezve: a személyes függőségi viszonyok
- jellemzőbbek-e a később kialakult nemzetállamokra?
- jellemzőbbek-e a magyar állam területén? Mennyiben speciálisak a magyar folyamatok?
- mennyiben jelentenek determinációt a jövőre nézve?
Funkcio es diszfunkcio
Az intézményrendszer jelenségeit és változásait meg kell próbálnunk értéksemleges, a funkcionalitás elemzését szem előtt tartó módon leírni.
Mindezt a példán szemléltetve az alábbi kérdések merülnek fel: a személyes függőségi viszonyok (globálisan vagy lokálisan, állandóan vagy időlegesen, intézményesülten vagy sem)
- milyen értelemben működnek, és milyen értelemben nem, vagy nem funkcionálisan működnek?
- mindez pozitív, kooperációt elősegítő, vagy negatív, a kooperáció eredményein élősködő jelenség?
- a profi nemzetállami bürokráciával szimbiózisban vagy zsákmány-ragadozó viszonyban él (és melyik melyik)?
- jellemzőbb lesz-e a kevésbé lokális és kevésbé tömegtársadalmi netkorszakban?
Javasolt resztvevok
Az eddigi két konzultáció során a konferenciára meghívni javasolt személyek:
- Ablonczy Balázs (PA)
- Bánáti Ferenc (2.)
- Csepeli György (VI)
- Gyáni Gábor (KG)
- Erős Ferenc (VI)
- Gecser Ottó (KG)
- Klaniczay Gábor (1. és 2.)
- Kövér György (KG)
- Hahner Péter (PA)
- Hankiss Elemér (VI)
- Inotai András (VI)
- Jenei György (VI)
- Kiss Gy. Csaba (PA)
- Laki László (VI)
- Mázsa Péter (1. és 2.)
- Miszlivecz Ferenc (VI)
- Pataki Ferenc (VI)
- Petneki Áron (PA)
- Pók Attila (1. és 2.)
- Romsic Ignác (PA)
- Sárkány Mihály (KG)
- Tringli István (1.)
- Vitányi Iván (1. és 2.)
