Nyílt szabványok és Nyissz
Mit kell tisztázni, mielőtt azt mondhatnánk, hogy rendesen megalapoztuk a Nyílt Szabvány Szövetséget?
1. Mik a szabványok és mik a nyílt szabványok?
2. Miért kellenek szabványok, és miért jó, ha ezek a szabványok nyíltak?
3. Mi legyen a Nyissz manifesto-ja?
4. A Nyisszt 25-en alapították: de kik és milyen feltételekkel kerülhessenek be alapítás után?
5. Milyen kérdések merülnek fel gyakran, és melyek ezekre a válaszok?
(Ad1.) Hogy mi a (nyílt) szabvány, az egyrészt definíciós kérdés. Össze kell rakni a már rendelkezésre álló definíciókat a még kikeresendőkkel, és egyetlen, elvileg elfogadható definícióval kell előállni.
Másrészt jogi kérdés: hogyan lehet beilleszteni a kívánatos definíciót a magyar és az uniós jogrendbe?
A munka végeredménye itt nem lehet több egy pársoros definíciónál. Persze nem árt, ha a szövegezés mögött álló megfontolások egy külön dokumentumban követhetők.
(Ad2.) Ez a legterjengősebb feladat. Miért kellenének egyáltalán szabványok? Egyszer találkoztam egy régi ismerősömmel, aki megkérdezte, miért jó az, ha kényszerzubbonyba szorítjuk magunkat a szabványokkal. Egy egészen más ismerősöm is negatívnak érezte a ‘szabvány’ szót, amit a ‘nyílt’ sem ellensúlyoz.
Úgyhogy itt azon kívül, hogy egy csomó mindent összehordunk, egy szépen körülhatárolt, lyukmentes gondolatmenetet is össze kell raknunk.
Ennek a részletes gondolatmenetnek kell lennie egy rövid, kb. kétoldalas változatának is. Nem összekeverendő a
(Ad5.) FAQ-GYIK-kal: ez utóbbi olyan kérdések és válaszok gyűjteménye kell legyen, amiket tényleg sokszor kérdeznek tőlünk. Ezért tetszik Rita GYIK-ja:) most kezdett segíteni a nyissz körül, úgyhogy minden kérdése telitalálat.
(Ad3.) A Nyissz manifesto-ját egyszerűen Collin-Porras checklist-je alapján érdemes elkészíteni (rövid, ötoldalas és egyben jó összefoglalása itt található).
A manifesto négy részének összesen nem szabad többnek lennie, mint 1 db A/4-es oldal.
(Ad4.) Végül a legkényesebb kérdés: ki lehet és ki nem lehet tag? Pontosabban: mit szeretnénk, hogy milyen feltételek teljesítéséhez ragaszkodjon a Szövetség ahhoz, hogy valakit (legyen az természetes vagy jogi személy) a tagjai közé fogadjon? Még pontosabban: akik még nem tagok, milyen tagsági feltételeket meghatározó Szövetségbe lépnének be szívesen?
Ezt a kérdést lehetne tűpontosan:) is feltenni, de szeretném, ha ebbe akkor és csak akkor vágnánk majd bele, amikor az első háromban már előre haladtunk.
A fenti dokumentumok mindegyikét nyilvánosan, mégpedig többnyire itt készítjük el. Azaz nyilvános érvelések és viták alapján.
Azt persze nem tudjuk garantálni, hogy a Szövetség alapítói az itt kialakuló dokumentumokat fogadják majd el a Szövetség alapjaként. Az viszont biztos, hogy megfontoltan és érdemben fognak dönteni róluk.
Mennyi időnk van minderre?
Pár hét. E kérdésekről a Nyissz következő közgyűlése döntést fog hozni. Rajtunk is múlik, hogy a Szövetségből egy újabb pénznyelő automata, vagy az a szilárd pont lesz, amely körül megforgatjuk a világot.
a wikipedia [http://en.wikipedia.org/wiki/Open_standard] több mint 10 definiciót sorol fel, szerintem nem kellene még egy.
Jobb lenne valamiféle értékelést adni és aszerint rangsorolni. Lehetne ez a “pecsét”, milyen definíció szerint nyílt szabvány valami és egy rövid útmutató, hogy milyen előnyei/hátrányai vannak az adott definiciónak.
egyszerűen nem tudok publikálni olyan linket, amelyben hosszú í van: a definícióim összegyűjtve a delicious.com/allamreform/szabvány+definíciók linken vannak: kíváncsi vagyok, válaszban hagyja-e publikálni. 15% köröl lelőtte a cikket, most sikerült az egészet felrakni.
Igen, munkamódszerként ez kiváló, csakhogy a végén úgyis egyet kiválaszt / összerak, nem? Úgyhogy csak egy újabb jön ki, amely persze speciális esetben azonos lehet egy régivel. (nekem az a prekoncepcióm, hogy azonos is lesz).
Másrészt ott van az az érv (amit korábban még nem láttál, mert levágta a wordpress), h a magyar jogrendbe kell illeszkednie.
a hosszu Ć ird azt:
Ć
az egy kivalo ertekelesi szempont, hogy melyik szabvany definicio illeszkedik a magyar jogrendhez. akar egy elso szuro is lehetne a definiciok ertekelese elott… mondjuk ehhez jo lenne ha lenne egy aktiv jogaszunk is.
waaah. í és í
jogász nem korlát.
az sem korlát, h mi illeszkedik a jogrendhez: nullhipotézisként bármit lehet illeszteni, ami jó. Azaz: koncentráljunk arra, h mi a jó, utánunk a vízözön:)
na, elolvastam a tobbit is.
- hogy miert erzi az ismerosod zubbonynak a szabvanyt, szerintem mert o implementacios szabvanyban gondolkodik. a sun definiciojabol egy idezet erre magyarazatul:
The standard must describe an interface, not an implementation, and the industry must be capable of creating multiple, competing implementations to the interface described in the standard without undue or restrictive constraints. Interfaces include APIs, protocols, schemas, data formats and their encoding.
- a vision reszt nem ertem bar olvastam az oldalt.
- definicios reszre pedig elkezdtem csinalni egy matrixot a wikipedia es a google elso az “open standard definition” kereses talalataibol. tematikusan ertekelem a definiciokat. ez alapjan lehet majd azonositani a hangsulyos es a vitatott reszleteket. mi meg mondhatunk erre valami pontszamot, how open it is… pecset.
na, elolvastam a tobbit is.
- hogy miert erzi az ismerosod zubbonynak a szabvanyt, szerintem mert o implementacios szabvanyban gondolkodik. a sun definiciojabol egy idezet erre magyarazatul:
The standard must describe an interface, not an implementation, and the industry must be capable of creating multiple, competing implementations to the interface described in the standard without undue or restrictive constraints. Interfaces include APIs, protocols, schemas, data formats and their encoding.
- a vision reszt nem ertem bar olvastam az oldalt.
- definicios reszre pedig elkezdtem csinalni egy matrixot a wikipedia es a google elso az “open standard definition” kereses talalataibol. tematikusan ertekelem a definiciokat. ez alapjan lehet majd azonositani a hangsulyos es a vitatott reszleteket. mi meg mondhatunk erre valami pontszamot, how open it is… pecset.
na, elolvastam a tobbit is.
- hogy miert erzi az ismerosod zubbonynak a szabvanyt, szerintem mert o implementacios szabvanyban gondolkodik. a sun definiciojabol egy idezet erre magyarazatul:
The standard must describe an interface, not an implementation, and the industry must be capable of creating multiple, competing implementations to the interface described in the standard without undue or restrictive constraints. Interfaces include APIs, protocols, schemas, data formats and their encoding.
- a vision reszt nem ertem bar olvastam az oldalt.
- definicios reszre pedig elkezdtem csinalni egy matrixot a wikipedia es a google elso az “open standard definition” kereses talalataibol. tematikusan ertekelem a definiciokat. ez alapjan lehet majd azonositani a hangsulyos es a vitatott reszleteket. mi meg mondhatunk erre valami pontszamot, how open it is… pecset.