kerdesek: 1. definiciod szerint, ha jol ertelmezem, akkor az ooxml nem nyilt szabvany, hiszen nem homogenizalja a piacot, sot monopol helyzetet teremt.
2. ezt nem latom be ;)

a definicioval kicsit bajban vagyok, mert – nem gondoltam volna, hogy ilyet irok, de – tul semleges. kellene “valami” pozitiv celt is illeszteni az egeszhez.

egyelőre csak a core-szerepeket írom le, ha a többi is érdekel, majd azt is:
a menedzser nem feltétlenül a tulajdonos, bár gyakran az. a menedzser biztosítja a “one voice” feltétel teljesülését: más kérdés, hogy ezt milyen (szavazási) módszerrel teszi.
a tulaj, ha van olyan, akinek komoly pénze (royalty) lehet a dologból.
a financier adja a menedzselésre a pénzt, és mindegy, hogy az e szerepet betöltő szereplő ezen kívül még milyen szerepet tölt be, lehet end-user vagy tulaj is.
az end-user a már termékké implementált szabvány végfelhasználója.

A további részek gondolom a http://visszaajovo.be/mazsa/a-nyilt-szabvany-de... után értelmezendők.
Szerintem elégséges, és ez egy alapvető eltérés egy szokványos OStandard-def-hoz képest, hogy ha a menedzser biztosítja, hogy a nyílt szabvány tökéletes versenypiac legyen. Azaz sztem a menedzseri pozícióját NEM kell kinyitnia. Elég, ha garantálja a “one voice”-ot (akár autoriter módszerekkel) ÉS bizonyíthatóan garantálja, hogy az általa menedzselt piac tökéletes versenypiac.

Ezt a mondatot lsz fogalmazd újra:
“Ha ez nincs meg azt jelenti, hogy egy szereplo szamara a piacon nem homogen a termek szempontjabol, ezert serulhet a definicio.”

Kérdések:

1. kérdés: igen, ami piac menedzselését illeti. Nem, ami a piacot illeti. Értelmezésemben pl. a OOXML-lel nem az a baj (persze csak a nyílt szabvány def szempontjából), hogy a menedzselése nem elég nyitott (azaz nem értek egyet az új diemnzióval itt: http://www.ibm.com/developerworks/blogs/page/Bi... ), hanem az, hogy a MS licenszpolitikája nem engedi meg olyan új szereplők belépését a Windows-kompatibilis termékek piacára, aki bizonyos feltételeknek nem tesz eleget (pl. tiltja nekik, h “build products that are compatible with both sides of the interface” http://pascal.case.unibz.it/retrieve/2100/20040... ). Természetesen a menedzser sem tehet nem mindent, ami veszélyezteti a tökéletes versenypiacot, pl. látnunk kell, hogy az idő strat tényező: “an interface standard should be able to revise it
only with timely notice or public process”.

2. nem.

kerdesek: 1. definiciod szerint, ha jol ertelmezem, akkor az ooxml nem nyilt szabvany, hiszen nem homogenizalja a piacot, sot monopol helyzetet teremt.
2. ezt nem latom be ;)

a definicioval kicsit bajban vagyok, mert – nem gondoltam volna, hogy ilyet irok, de – tul semleges. kellene “valami” pozitiv celt is illeszteni az egeszhez.

egyelőre csak a core-szerepeket írom le, ha a többi is érdekel, majd azt is:
a menedzser nem feltétlenül a tulajdonos, bár gyakran az. a menedzser biztosítja a “one voice” feltétel teljesülését: más kérdés, hogy ezt milyen (szavazási) módszerrel teszi.
a tulaj, ha van olyan, akinek komoly pénze (royalty) lehet a dologból.
a financier adja a menedzselésre a pénzt, és mindegy, hogy az e szerepet betöltő szereplő ezen kívül még milyen szerepet tölt be, lehet end-user vagy tulaj is.
az end-user a már termékké implementált szabvány végfelhasználója.

A további részek gondolom a http://visszaajovo.be/mazsa/a-nyilt-szabvany-de... után értelmezendők.
Szerintem elégséges, és ez egy alapvető eltérés egy szokványos OStandard-def-hoz képest, hogy ha a menedzser biztosítja, hogy a nyílt szabvány tökéletes versenypiac legyen. Azaz sztem a menedzseri pozícióját NEM kell kinyitnia. Elég, ha garantálja a “one voice”-ot (akár autoriter módszerekkel) ÉS bizonyíthatóan garantálja, hogy az általa menedzselt piac tökéletes versenypiac.

Ezt a mondatot lsz fogalmazd újra:
“Ha ez nincs meg azt jelenti, hogy egy szereplo szamara a piacon nem homogen a termek szempontjabol, ezert serulhet a definicio.”

Kérdések:

1. kérdés: igen, ami piac menedzselését illeti. Nem, ami a piacot illeti. Értelmezésemben pl. a OOXML-lel nem az a baj (persze csak a nyílt szabvány def szempontjából), hogy a menedzselése nem elég nyitott (azaz nem értek egyet az új diemnzióval itt: http://www.ibm.com/developerworks/blogs/page/Bi... ), hanem az, hogy a MS licenszpolitikája nem engedi meg olyan új szereplők belépését a Windows-kompatibilis termékek piacára, aki bizonyos feltételeknek nem tesz eleget (pl. tiltja nekik, h “build products that are compatible with both sides of the interface” http://pascal.case.unibz.it/retrieve/2100/20040... ). Természetesen a menedzser sem tehet nem mindent, ami veszélyezteti a tökéletes versenypiacot, pl. látnunk kell, hogy az idő strat tényező: “an interface standard should be able to revise it
only with timely notice or public process”.

2. nem.

kerdesek: 1. definiciod szerint, ha jol ertelmezem, akkor az ooxml nem nyilt szabvany, hiszen nem homogenizalja a piacot, sot monopol helyzetet teremt.
2. ezt nem latom be ;)

a definicioval kicsit bajban vagyok, mert – nem gondoltam volna, hogy ilyet irok, de – tul semleges. kellene “valami” pozitiv celt is illeszteni az egeszhez.

egyelőre csak a core-szerepeket írom le, ha a többi is érdekel, majd azt is:
a menedzser nem feltétlenül a tulajdonos, bár gyakran az. a menedzser biztosítja a “one voice” feltétel teljesülését: más kérdés, hogy ezt milyen (szavazási) módszerrel teszi.
a tulaj, ha van olyan, akinek komoly pénze (royalty) lehet a dologból.
a financier adja a menedzselésre a pénzt, és mindegy, hogy az e szerepet betöltő szereplő ezen kívül még milyen szerepet tölt be, lehet end-user vagy tulaj is.
az end-user a már termékké implementált szabvány végfelhasználója.

A további részek gondolom a http://visszaajovo.be/mazsa/a-nyilt-szabvany-de... után értelmezendők.
Szerintem elégséges, és ez egy alapvető eltérés egy szokványos OStandard-def-hoz képest, hogy ha a menedzser biztosítja, hogy a nyílt szabvány tökéletes versenypiac legyen. Azaz sztem a menedzseri pozícióját NEM kell kinyitnia. Elég, ha garantálja a “one voice”-ot (akár autoriter módszerekkel) ÉS bizonyíthatóan garantálja, hogy az általa menedzselt piac tökéletes versenypiac.

Ezt a mondatot lsz fogalmazd újra:
“Ha ez nincs meg azt jelenti, hogy egy szereplo szamara a piacon nem homogen a termek szempontjabol, ezert serulhet a definicio.”

Kérdések:

1. kérdés: igen, ami piac menedzselését illeti. Nem, ami a piacot illeti. Értelmezésemben pl. a OOXML-lel nem az a baj (persze csak a nyílt szabvány def szempontjából), hogy a menedzselése nem elég nyitott (azaz nem értek egyet az új diemnzióval itt: http://www.ibm.com/developerworks/blogs/page/Bi... ), hanem az, hogy a MS licenszpolitikája nem engedi meg olyan új szereplők belépését a Windows-kompatibilis termékek piacára, aki bizonyos feltételeknek nem tesz eleget (pl. tiltja nekik, h “build products that are compatible with both sides of the interface” http://pascal.case.unibz.it/retrieve/2100/20040... ). Természetesen a menedzser sem tehet nem mindent, ami veszélyezteti a tökéletes versenypiacot, pl. látnunk kell, hogy az idő strat tényező: “an interface standard should be able to revise it
only with timely notice or public process”.

2. nem.

Szerintem elofordulhat, hogy valamelyik szereplo (Govts/Forpros/Nonpros/People) egy szabvany kialakitasaban nem erdekelt, azaz nem stakeholder. A piaci kornyezet valtozasa azonban megvaltoztatja ezt a helyzetet. Igy a nyiltsag jegyeben szukseges lehet megkovetelni, hogy a szabvany bizonyos szerepeihez uj szereplo csatlakozhasson. Ha ez nincs meg azt jelenti, hogy egy szereplo szamara a piacon nem homogen a termek szempontjabol, ezert serulhet a definicio.

Ezek a kerdesekre nem latom egyertelmuen a valaszt:
* Lehet olyan “nyilt szabvanynak” tuno konstrukciot letrehozni, amely monopolhelyzetet teremt ilyen feltetelek mellett?
* Lehet olyan konstrukciot letrehozni, amely valamelyik szereplot hatranyosan megkulonbozteti?