A szabványosítás szereplői és szerepei
Melyek a szabványosítási piac fontos szereplői? Milyen szerepekben szerepelhetnek a szereplők e piacon? Nem találtam olyan leírást, amelyben e kérdések tisztázásra kerültek volna. Márpedig tisztázni kell őket, ha szeretnénk válaszolni arra a kérdésre, hogy mik a nyílt szabványok.
Azt állítjuk, hogy egy szabványhoz szükséges feltétel, hogy valamely szereplők betöltsék a szabvány Menedzserének és a szabvány Finanszírozójának (azaz a szabvány közvetlen kínálatának és keresletének) a szerepeit. Ezek betöltése (a kereslet és a kínálat szempontjából nézve) együttesen elégséges is ahhoz, hogy egy darab papírt szabványnak nevezhessünk. A többi szerep betöltöttsége hasznos lehet ugyan a szabvány piaci működéséhez, de nem feltétlenül szükséges része a szabvány fogalmának.
Szereplő-fajták
„Governments” / „Államok”: a különböző szintű (pl. központi állami, regionális, önkormányzati) és funkciójú (törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás) állami szereplők,. Angolul az ilyenek mind a „government” fogalma alatt szerepelnek (pl. „local government”, „the three branches of government”). Ide soroljuk még az államok kooperációit (pl. szövetségeiket, föderációikat és unióikat) is. Hogy a „[different levels and branches of different] governments [and their different cooperations]” további szereplők definícióival való összefüggését hangsúlyozzuk, e szereplőtípust angolul így definiáljuk: „representatives of jurisdictions”.
„Forprofits” / „Profitorientáltak”: forprofit juristic persons; egy-egy jogrendszer alapján működő profitorientált vállalkozások.
„Nonprofits” / „Nonprofitok”: nonprofit juristic persons
„People” / „Emberek”: natural persons; természetes személyek.
Szerepek a szabványosítás piacán
A szabványosítás piaca rendkívül bonyolult. A fenti szereplők a szabványosítás piacán az alábbi szerepeket tölthetik be:
„Proprietors” (Tulajdonosok), „Managers” (Menedzserek), „Rule-makers” (Szabályozók), „Enforcers” (Kikényszerítők, ide értve: Certifiers), „Licensees” (Licenszbirtokosok), „Implementers” (a szabvány alapján implementációkat készítők, az Implementátorok), „End-users” (Végfelhasználók), „Financiers” (hát ez nem igazán jó fordítása a Finanszírozóknak)
Ez nagyon sok szerep (8), legkönnyebb úgy elképzelni, hogy egy 2x2x2-es kockában találhatók, amelyet 2 dimenzióba kiterítve így ábrázolhatunk:
|
(Szerepek a szabványosítás piacán)
|
Supply side Core roles (Kínálati oldali Központi szerepek) |
Supply side Complementary roles (Kínálati oldali Kiegészítő szerepek) |
Demand side Complementary roles (Keresleti oldali Kiegészítő szerepek) |
Demand side Core roles (Keresleti oldali Központi szerepek) |
|
Indirect roles (Közvetett szerepek) |
Proprietor |
Rule-maker |
Licencee |
End-user |
|
Direct roles (Közvetlen szerepek) |
Manager |
Enforcer |
Implementer |
Financier |
Egy szereplő több szerepet is elláthat: egy „Forpro” lehet egyszerre pl. Tulajdonos, Rule-maker és Finanszírozó is, egy „Govt” lehet pl. End-user és Rule-maker is, és a „People” elláthatja pl. az End-user és a Finanszírozó szerepét is.
Állításom szerint egy szabványhoz (a szerepek betöltöttsége szempontjából) szükséges és elégséges, ha
- a Direct Core roles (a Közvetlen Központi szerepek), azaz a Standard Manager és a Standard Financier szerepe
- valamely szereplő (Govts/Forpros/Nonpros/People) által
be van töltve.
Pl. Tulajdonos nélkül még nyugodtan elműködhet egy szabvány – Benkler szemléletében pl. a nyílt forráskódú szoftvereknek nincs Tulajdonosuk (kivéve persze, és ez már az én megjegyzésem, ha a tulajdonjog intézményét használják a nyitottságuk kikényszerítésére, mint pl. a GPL-fajta licenszek). Ennek mintájára a szabvány tulajdonba vétele sem feltétele a szabvány működésének – feltéve persze, ha a szabvány menedzselése és finanszírozása megoldott.
Nem állítom ugyan, hogy pl. végfelhasználó, implementáló, verifikáló vagy certifikáló (utóbbiak mint a szabályok kikényszerítésének eszköze) nélkül különösebben vonzó szabványhoz jutnánk. De a közvetlen kínálati és keresleti oldali szerepek betöltöttsége esetén ezek hiányában is mindig ott van a használat reális opciója.
Tehát a többi szerepet is betölthetik szereplők (ettől jobban működhet egy szabvány), de ha nincs biztosítva a szabvány közvetlen kínálata és kereslete, akkor a szabvány nem más, mint néhány darab papír. Ezért a közvetlen kínálati és keresleti oldali szerepek (vmely szereplők általi) betöltöttségét a szabvány fogalmának integráns részévé kell tennünk.
a szerepek ertelmezesevel nehezsegeim voltak, ki tudnad jobban fejteni ki, mit csinal?
Szerintem elofordulhat, hogy valamelyik szereplo (Govts/Forpros/Nonpros/People) egy szabvany kialakitasaban nem erdekelt, azaz nem stakeholder. A piaci kornyezet valtozasa azonban megvaltoztatja ezt a helyzetet. Igy a nyiltsag jegyeben szukseges lehet megkovetelni, hogy a szabvany bizonyos szerepeihez uj szereplo csatlakozhasson. Ha ez nincs meg azt jelenti, hogy egy szereplo szamara a piacon nem homogen a termek szempontjabol, ezert serulhet a definicio.
Ezek a kerdesekre nem latom egyertelmuen a valaszt:
* Lehet olyan “nyilt szabvanynak” tuno konstrukciot letrehozni, amely monopolhelyzetet teremt ilyen feltetelek mellett?
* Lehet olyan konstrukciot letrehozni, amely valamelyik szereplot hatranyosan megkulonbozteti?
> a szerepek ertelmezesevel nehezsegeim voltak, ki tudnad jobban fejteni ki, mit csinal?
egyelőre csak a core-szerepeket írom le, ha a többi is érdekel, majd azt is:
a menedzser nem feltétlenül a tulajdonos, bár gyakran az. a menedzser biztosítja a “one voice” feltétel teljesülését: más kérdés, hogy ezt milyen (szavazási) módszerrel teszi.
a tulaj, ha van olyan, akinek komoly pénze (royalty) lehet a dologból.
a financier adja a menedzselésre a pénzt, és mindegy, hogy az e szerepet betöltő szereplő ezen kívül még milyen szerepet tölt be, lehet end-user vagy tulaj is.
az end-user a már termékké implementált szabvány végfelhasználója.
A további részek gondolom a http://visszaajovo.be/mazsa/a-nyilt-szabvany-de... után értelmezendők.
Szerintem elégséges, és ez egy alapvető eltérés egy szokványos OStandard-def-hoz képest, hogy ha a menedzser biztosítja, hogy a nyílt szabvány tökéletes versenypiac legyen. Azaz sztem a menedzseri pozícióját NEM kell kinyitnia. Elég, ha garantálja a “one voice”-ot (akár autoriter módszerekkel) ÉS bizonyíthatóan garantálja, hogy az általa menedzselt piac tökéletes versenypiac.
Ezt a mondatot lsz fogalmazd újra:
“Ha ez nincs meg azt jelenti, hogy egy szereplo szamara a piacon nem homogen a termek szempontjabol, ezert serulhet a definicio.”
Kérdések:
1. kérdés: igen, ami piac menedzselését illeti. Nem, ami a piacot illeti. Értelmezésemben pl. a OOXML-lel nem az a baj (persze csak a nyílt szabvány def szempontjából), hogy a menedzselése nem elég nyitott (azaz nem értek egyet az új diemnzióval itt: http://www.ibm.com/developerworks/blogs/page/Bi... ), hanem az, hogy a MS licenszpolitikája nem engedi meg olyan új szereplők belépését a Windows-kompatibilis termékek piacára, aki bizonyos feltételeknek nem tesz eleget (pl. tiltja nekik, h “build products that are compatible with both sides of the interface” http://pascal.case.unibz.it/retrieve/2100/20040... ). Természetesen a menedzser sem tehet nem mindent, ami veszélyezteti a tökéletes versenypiacot, pl. látnunk kell, hogy az idő strat tényező: “an interface standard should be able to revise it
only with timely notice or public process”.
2. nem.
koszi a szerepek kifejteset. meg mindig tomor, de mar lehet sejteni mirol van szo.
kerdesek: 1. definiciod szerint, ha jol ertelmezem, akkor az ooxml nem nyilt szabvany, hiszen nem homogenizalja a piacot, sot monopol helyzetet teremt.
2. ezt nem latom be ;)
a definicioval kicsit bajban vagyok, mert – nem gondoltam volna, hogy ilyet irok, de – tul semleges. kellene “valami” pozitiv celt is illeszteni az egeszhez.
> a szerepek ertelmezesevel nehezsegeim voltak, ki tudnad jobban fejteni ki, mit csinal?
egyelőre csak a core-szerepeket írom le, ha a többi is érdekel, majd azt is:
a menedzser nem feltétlenül a tulajdonos, bár gyakran az. a menedzser biztosítja a “one voice” feltétel teljesülését: más kérdés, hogy ezt milyen (szavazási) módszerrel teszi.
a tulaj, ha van olyan, akinek komoly pénze (royalty) lehet a dologból.
a financier adja a menedzselésre a pénzt, és mindegy, hogy az e szerepet betöltő szereplő ezen kívül még milyen szerepet tölt be, lehet end-user vagy tulaj is.
az end-user a már termékké implementált szabvány végfelhasználója.
A további részek gondolom a http://visszaajovo.be/mazsa/a-nyilt-szabvany-de... után értelmezendők.
Szerintem elégséges, és ez egy alapvető eltérés egy szokványos OStandard-def-hoz képest, hogy ha a menedzser biztosítja, hogy a nyílt szabvány tökéletes versenypiac legyen. Azaz sztem a menedzseri pozícióját NEM kell kinyitnia. Elég, ha garantálja a “one voice”-ot (akár autoriter módszerekkel) ÉS bizonyíthatóan garantálja, hogy az általa menedzselt piac tökéletes versenypiac.
Ezt a mondatot lsz fogalmazd újra:
“Ha ez nincs meg azt jelenti, hogy egy szereplo szamara a piacon nem homogen a termek szempontjabol, ezert serulhet a definicio.”
Kérdések:
1. kérdés: igen, ami piac menedzselését illeti. Nem, ami a piacot illeti. Értelmezésemben pl. a OOXML-lel nem az a baj (persze csak a nyílt szabvány def szempontjából), hogy a menedzselése nem elég nyitott (azaz nem értek egyet az új diemnzióval itt: http://www.ibm.com/developerworks/blogs/page/Bi... ), hanem az, hogy a MS licenszpolitikája nem engedi meg olyan új szereplők belépését a Windows-kompatibilis termékek piacára, aki bizonyos feltételeknek nem tesz eleget (pl. tiltja nekik, h “build products that are compatible with both sides of the interface” http://pascal.case.unibz.it/retrieve/2100/20040... ). Természetesen a menedzser sem tehet nem mindent, ami veszélyezteti a tökéletes versenypiacot, pl. látnunk kell, hogy az idő strat tényező: “an interface standard should be able to revise it
only with timely notice or public process”.
2. nem.
koszi a szerepek kifejteset. meg mindig tomor, de mar lehet sejteni mirol van szo.
kerdesek: 1. definiciod szerint, ha jol ertelmezem, akkor az ooxml nem nyilt szabvany, hiszen nem homogenizalja a piacot, sot monopol helyzetet teremt.
2. ezt nem latom be ;)
a definicioval kicsit bajban vagyok, mert – nem gondoltam volna, hogy ilyet irok, de – tul semleges. kellene “valami” pozitiv celt is illeszteni az egeszhez.
> a szerepek ertelmezesevel nehezsegeim voltak, ki tudnad jobban fejteni ki, mit csinal?
egyelőre csak a core-szerepeket írom le, ha a többi is érdekel, majd azt is:
a menedzser nem feltétlenül a tulajdonos, bár gyakran az. a menedzser biztosítja a “one voice” feltétel teljesülését: más kérdés, hogy ezt milyen (szavazási) módszerrel teszi.
a tulaj, ha van olyan, akinek komoly pénze (royalty) lehet a dologból.
a financier adja a menedzselésre a pénzt, és mindegy, hogy az e szerepet betöltő szereplő ezen kívül még milyen szerepet tölt be, lehet end-user vagy tulaj is.
az end-user a már termékké implementált szabvány végfelhasználója.
A további részek gondolom a http://visszaajovo.be/mazsa/a-nyilt-szabvany-de... után értelmezendők.
Szerintem elégséges, és ez egy alapvető eltérés egy szokványos OStandard-def-hoz képest, hogy ha a menedzser biztosítja, hogy a nyílt szabvány tökéletes versenypiac legyen. Azaz sztem a menedzseri pozícióját NEM kell kinyitnia. Elég, ha garantálja a “one voice”-ot (akár autoriter módszerekkel) ÉS bizonyíthatóan garantálja, hogy az általa menedzselt piac tökéletes versenypiac.
Ezt a mondatot lsz fogalmazd újra:
“Ha ez nincs meg azt jelenti, hogy egy szereplo szamara a piacon nem homogen a termek szempontjabol, ezert serulhet a definicio.”
Kérdések:
1. kérdés: igen, ami piac menedzselését illeti. Nem, ami a piacot illeti. Értelmezésemben pl. a OOXML-lel nem az a baj (persze csak a nyílt szabvány def szempontjából), hogy a menedzselése nem elég nyitott (azaz nem értek egyet az új diemnzióval itt: http://www.ibm.com/developerworks/blogs/page/Bi... ), hanem az, hogy a MS licenszpolitikája nem engedi meg olyan új szereplők belépését a Windows-kompatibilis termékek piacára, aki bizonyos feltételeknek nem tesz eleget (pl. tiltja nekik, h “build products that are compatible with both sides of the interface” http://pascal.case.unibz.it/retrieve/2100/20040... ). Természetesen a menedzser sem tehet nem mindent, ami veszélyezteti a tökéletes versenypiacot, pl. látnunk kell, hogy az idő strat tényező: “an interface standard should be able to revise it
only with timely notice or public process”.
2. nem.
koszi a szerepek kifejteset. meg mindig tomor, de mar lehet sejteni mirol van szo.
kerdesek: 1. definiciod szerint, ha jol ertelmezem, akkor az ooxml nem nyilt szabvany, hiszen nem homogenizalja a piacot, sot monopol helyzetet teremt.
2. ezt nem latom be ;)
a definicioval kicsit bajban vagyok, mert – nem gondoltam volna, hogy ilyet irok, de – tul semleges. kellene “valami” pozitiv celt is illeszteni az egeszhez.