Mit kell tisztázni, mielőtt azt mondhatnánk, hogy rendesen megalapoztuk a Nyílt Szabvány Szövetséget?

1. Mik a szabványok és mik a nyílt szabványok?

2. Miért kellenek szabványok, és miért jó, ha ezek a szabványok nyíltak?

3. Mi legyen a Nyissz manifesto-ja?

4. A Nyisszt 25-en alapították: de kik és milyen feltételekkel kerülhessenek be alapítás után?

5. Milyen kérdések merülnek fel gyakran, és melyek ezekre a válaszok?

(Ad1.) Hogy mi a (nyílt) szabvány, az egyrészt definíciós kérdés. Össze kell rakni a már rendelkezésre álló definíciókat a még kikeresendőkkel, és egyetlen, elvileg elfogadható definícióval kell előállni.

Másrészt jogi kérdés: hogyan lehet beilleszteni a kívánatos definíciót a magyar és az uniós jogrendbe?

A munka végeredménye itt nem lehet több egy pársoros definíciónál. Persze nem árt, ha a szövegezés mögött álló megfontolások egy külön dokumentumban követhetők.

(Ad2.) Ez a legterjengősebb feladat. Miért kellenének egyáltalán szabványok? Egyszer találkoztam egy régi ismerősömmel, aki megkérdezte, miért jó az, ha kényszerzubbonyba szorítjuk magunkat a szabványokkal. Egy egészen más ismerősöm is negatívnak érezte a ’szabvány’ szót, amit a ‘nyílt’ sem ellensúlyoz.

Úgyhogy itt azon kívül, hogy egy csomó mindent összehordunk, egy szépen körülhatárolt, lyukmentes gondolatmenetet is össze kell raknunk.

Ennek a részletes gondolatmenetnek kell lennie egy rövid, kb. kétoldalas változatának is. Nem összekeverendő a

(Ad5.) FAQ-GYIK-kal: ez utóbbi olyan kérdések és válaszok gyűjteménye kell legyen, amiket tényleg sokszor kérdeznek tőlünk. Ezért tetszik Rita GYIK-ja:) most kezdett segíteni a nyissz körül, úgyhogy minden kérdése telitalálat.

(Ad3.) A Nyissz manifesto-ját egyszerűen Collin-Porras checklist-je alapján érdemes elkészíteni (rövid, ötoldalas és egyben jó összefoglalása itt található).

A manifesto négy részének összesen nem szabad többnek lennie, mint 1 db A/4-es oldal.

(Ad4.) Végül a legkényesebb kérdés: ki lehet és ki nem lehet tag? Pontosabban: mit szeretnénk, hogy milyen feltételek teljesítéséhez ragaszkodjon a Szövetség ahhoz, hogy valakit (legyen az természetes vagy jogi személy) a tagjai közé fogadjon? Még pontosabban: akik még nem tagok, milyen tagsági feltételeket meghatározó Szövetségbe lépnének be szívesen?

Ezt a kérdést lehetne tűpontosan:) is feltenni, de szeretném, ha ebbe akkor és csak akkor vágnánk majd bele, amikor az első háromban már előre haladtunk.

A fenti dokumentumok mindegyikét nyilvánosan, mégpedig többnyire itt készítjük el. Azaz nyilvános érvelések és viták alapján.

Azt persze nem tudjuk garantálni, hogy a Szövetség alapítói az itt kialakuló dokumentumokat fogadják majd el a Szövetség alapjaként. Az viszont biztos, hogy megfontoltan és érdemben fognak dönteni róluk.

Mennyi időnk van minderre?

Pár hét. E kérdésekről a Nyissz következő közgyűlése döntést fog hozni. Rajtunk is múlik, hogy a Szövetségből egy újabb pénznyelő automata, vagy az a szilárd pont lesz, amely körül megforgatjuk a világot.

Az alábbiakban a Nyissz bemutatkozó honlapján/blogján megjelenő, a legfontosabb kérdéseket megválaszoló GYIK vázlatát olvashatjátok. Bármilyen kommentet, kiegészítést örömmel veszünk, de különösen a sárgával jelölt részhez hozzátett információkat várjuk.

Mit jelent az, hogy Nyílt Szabvány Szövetség?
A szövetség azért jött lérte, hogy nyílt szabványok legyenek érvényesek a legkülönbözőbb területek döntéshozatali folyamataiban. A nyílt szabvány itt azt jelenti, hogy egymáshoz illeszkedő, megismételhető, hatékony döntési rendszerek alakuljanak ki nemcsak egy-egy szervezeten belül, hanem a különböző szférák (civil, államigazgatási, verseny-, kulturális stb) között is.

Vegyük például az államigazgatást, azon belül is egy minisztérium pályázati rendszerét – ha nyílt szabványok szerint zajlik a munka, akkor annak a minisztériumnak minden osztályán és minden szintjén átlátható, hogy ki miért felelős, és mikor mit kell tennie, és természetesen azt is, hogy miért. A szabványnak köszönhetően a döntéseket nem ad-hoc jelleggel, illetve a körülmények befolyása alatt hozzák meg, hanem minden egyes pályázatot minden egyes minisztériumi osztályon azonos elvek szerint van ítélnek meg és visznek véghez.

De ez nemcsak az államigazgatásra, vagy a pályázati rendszerre alkalmazható – valamennyi döntést igénylő területen felállítható egy ilyen nyílt struktúra, ami mindenki számára átláthatóvá és nem utolsósorban – megismételhetővé teszi a folyamatokat.

Miért alakult meg a szövetség? Fontos ez?
Mivel erre csak igény lenne, a gyakorlati megvalósítás viszont mindig elodázódik, ezért úgy gondoltuk, hogy a legjobb szakemberekkel összefogva és átgondolva a kiválasztott területre jellemző adottságokat, mi magunk kezdünk hozzá a nyílt szabványok kialakításához.

És hogy fontos-e? Természetesen. A transzparencia megteremtésén túl időt és pénzt spórolhatunk azzal, hogy meghatározzuk a kereteket – minél több területen sikerül a nyílt szabványokat bevetni, ez annál jelentősebb eredményeket hozhat.

Kik hozták létre a szervezetet és miért pont ők?
A Nyílt Szabvány Szövetséget 25 magánszemély alapította, akik többségükben nagyvállalatoknál, illetve jelentős intézményekben töltenek be vezető posztokat. Tagjaink között a Google, az OTP, az Oracle, de például az APEH egy-egy igazgatója is megtalálható.

Ezek az emberek miért csatlakoztak a szövetséghez?
Munkájuk során szembesültek azzal, hogy milyen gyakran átláthatatlanok és nehezen kontrollálhatók többek között a különböző együttműködési, beszerzési folyamatok. Ez ellen szeretnének tenni.

És mit gondolnak, hogyan fogják elérni a céljaikat?
Több területen kezdtünk el dolgozni, hogy minél hamarabb eredményeket érhessünk el. Egyrészt elkezdjük a „nyílt szabványosítást” – elsőként az IT területén -, részben azért, mert számos tagunk ebből a szférából érkezett, részben pedig azért, mert ez az egyik leggyorsabban fejlődő terület, amit még kiteljesedése előtt érdemes, és lehet leginkább megfogni. Másrészt tárgyalunk az érintett vezetőkkel a szabványok bevezetéséről és fejlesztéséről.

Mennyi az esély arra, hogy sikerrel járnak?
Optimisták vagyunk: úgy látjuk, hogy Magyarországon nagy igény van arra, hogy letisztultabb és transzparensebb körülmények között történjen a döntéshozatal és az ügyek intézése.

Ez valami magyar ötlet, vagy már vannak nemzetközi példák is?
Természetesen nem ismeretlen a nyílt szabvány fogalma nemzetközi szinten. Számos országban alkalmazzák sikerrel, leginkább talán …..

És ott működött a rendszer?
Abszolút. …..

Mi történt eddig?
Megalakultunk és megtörtént a bejegyzésünk is, tehát már hivatalosan is létezik a Nyílt Szabvány Szövetség. Emellett rendszeresen konzultálnak egymással tagjaink. Egyelőre sok energiánkat foglalja le az elindulás maga, de a közeljövőben már láthatók lesznek a konkrét szabványalkotási munka első produktumai. A munkánkat egyébként folyamatosan lehet követni a …. oldalon. Várjuk mindenkinek a hozzászólásait, hiszen a párbeszéd és a sok szempont megjelenése a munkánk egyik legfontosabb motorja.

Mik a tervek 2009-re? Hova akarnak eljutni ebben az évben?